A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

A helynevek között megjelenik két érdekes dűlőnév is, a Borsfalvi és a Tóközi. A Borsfalvi a malomtól északra terül el. A név minden bizonnyal utal a 16-17. században elpusztult egykori Borsfalva helyére. A Tóközi elnevezés az I. katonai felméréshez készített vármegyeleírásban szereplő Nagytó mocsárra, illetve mellékére utalhat, amely a 19. századra végleg eltűnt. ///. katonai felmérés A környezet és a falu helye: az 1883-84-ben készített III. katonai felmérésen már gyakorlatilag a mai környezeti jelleget láthatjuk (6. ábra). A vízrajz a II. katonai felméréshez képest is megváltozott, szinte teljesen azonos a maival. A Bársonyos medre állandósult az egykori malomágban, a mai Bélus-patak pedig Kis-Hernád néven a jelenlegi medrében látható. A Bársonyos-patak keleti oldalán még felfedezhetőek a II. felmérés keleti malomágának nyomai. Ekkorra vélhetőleg már megszűnt a Csobádi malom, ugyanis azt nem tüntették fel a térképen. Az egykori „kusza" vízrendszer állandó mederbe terelésével az eddigi vizenyős környezet immár alkalmassá vált a szántóművelésre. A terület mai úthálózata is ekkor alakult ki. Érdekes elemnek tarthatjuk az egykori Csobád falu melletti tanyát. Ennek azonban semmiféle kapcsolódása nincsen a régi faluval, attól függetlenül és attól némileg távolabb alakult ki. 6. ábra Szisztematikus terepbejárás - a faluhely azonosítása A történeti és térképi források elemzése alapján tehát egy, a középkor és kora újkor során folyamatosan lakott településsel számolhattunk, amely a 18/19. század fordulóján 41 Csorba Cs., 1993.41. 70