A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Hellebrandt Magdolna: Gesztely-Hernádkak-Nagypart helyszíne és régészeti leletei
(1. kép). Hernádkak déli részéről indult az egyenes, összefüggő vonallal jelölt szekérút, melyet ma is Nagyútnak neveznek, fel a domboldalon, eleinte mélyúton, s északi oldalánál érintette az új református temetőt. Ezt a temetőt a 20. század első felében még újnak nevezték. A község jelenlegi polgármestere, Juhász Sándor (lakik: Petőfi u. 21.) hallott az egykori régészeti munkáról, hiszen édesapja, Juhász István is tevékenykedett az ásatáson. Molnár Pál (lakik: Petőfi u. 7.) adatközlő még gyerek volt az ásatások idején, de többször kiment megnézni. Emlékezetük szerint a katolikus és a református temetőt összekötő gyalogúttói felfelé, a partoldalban (2. kép) volt a feltárás. 7 Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy Hernádkaktól keletre, az Ida tanyához vezető úttól északra, a református temetőtől keletre tárta fel Tompa a bronzkori temetőrészt. Első évben 90 zsugorított csontvázas sír és 3 urnasír került napfényre. Az ásatónak azonnal feltűnt a leletanyag hasonlósága a megyaszói temető anyagához. Megyaszón Tompa 1932-ben 252 zsugorított csontvázas sírt tárt fel, és dokumentált. 8 A Hernádkakon feltárt síranyagban Tompa már felismerte a lausitzi kultúrhatásokat, ahogy ezt a jelentésében írta. A korabeli viszonyokra jellemző, hogy az 1934-es ásatást Kozma György, Zemplén vármegye főispánja finanszírozta ínségalapból, meg is látogatta az ásatást. 1935-ben már csak a rozvágyi ásatásra utaltak ki pénzt, mert nem sújtotta a vidéket jég és fagy, és egyéb elemi csapás, így kisebb összeg állt a vármegye rendelkezésére. 9 Az 1935-ös ásatásról írt jelentésében Tompa megemlítette, 10 hogy további sírok kerültek elő Sarafi Lajos, majd Lengyel József földjén, tehát a sírmező keleti irányba, a part emelkedése felé tovább is terjed. A sírok anyagából válogatást láthatunk a 3. képen. Az ásató megfigyelése szerint a nőket a temetéskor bal oldalukra fektették, a férfiakat a jobb oldalukra. Tájolás E-D, az arckoponyát kelet felé fordították: a K-Ny tájolású sírok arckoponyája dél felé fordított. Nagyszámú csecsemő- és gyermeksírt tártak fel. 8 sír melléklet nélküli volt. Az egyik gazdag női sírban volt 3 darab bögre, 1 tál, 4 darab szív alakú arany haj fürtkarika, 74 db kis aranypityke, mintegy 40 db borostyángyöngy, 5 nagy és 4 kis bronz spirális, egy evezőlapát alakú tü és egy füzőtü. Az egyik férfisírban a jobb könyök alatt 3 egymásra fektetett vaddisznóagyarból készült félhold alakú lemez volt, a két szélén és középen átfúrt. A 94. számú kis gyermeksírt feldúlták, de így is volt benne 4 kis aranypityke, 2 kis aranygyöngy és 5 borostyángyöngy. A két ásatási évben feltárt sírok száma összesen 140-re emelkedett. Az 1935-ös ásatást Luis C. G. Clarké költségén végezték. 12 Tompa összefoglalásában 1 134 zsugorított csontvázas és 3 hamvasztásos sírt említett. 7 Juhász Sándor polgármester helyismereti segítségét ezúton is köszönöm. 8 Tompa F., 1934-35. 97. 9 A levelekre Szende László, az MNM Adattárának vezetője hívta fel a figyelmemet. Szakdolgozatában szerepel Korma György levele Tompa Ferenchez, mely Sátoraljaújhelyen íródott 1934. április 26-án. A másik levelet is Tompa Ferencnek címezték, és 1935. október 2-án kelt Sátoraljaújhelyen, aláírás: ... Tibor. 10 MNM A. 57.H.I. 11 Bónaí., 1975. 163. t. 37. 12 MNMA. 57.H.I. Az ásatás 1935. szeptember 30-tól október 9-ig tartott, s az utolsó négy napon L. Clarké is részt vett. 13 Tompa F., BRGK 24-25/1934-35. 97. 6