A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Veres Tamás: Az egyház, hitoktatás, hitélet visszaszorítása Szerencs környékén 1948-1953 között

Utolsó lépésként a második legnagyobb magyarországi egyház, megannyi vészkorszak és üldözés túlélője, nehéz időkben a magyarság addigi megőrzője önként adta fel iskoláit a debreceni gimnázium és teológia kivételével. Magyarázatul csak arra gondolhatok, hogy a korábbi évszázadok üldözéseivel szemben ekkor belülről támadt a kór, saját emberei voltak a rendszer teljes kiszolgálói. Hogy milyen mélységben a rendszer emberei voltak a református egyház vezetői, itt van példának egyik körlevelük, amit minden református gyülekezetbe eljuttattak. A körlevelekben egyébként rengeteg mindenre felhívják a hívek és lelkipásztorok figyelmét: 1951-ben békekölcsön jegyzésére buzdítanak; figyelmeztetnek az alkotmány ünnepének istentiszteleteken való ünneplésére; dorgálnak, amiért a második békekölcsönre semmilyen jegyzés sem történt; értesítik a lelkipásztorokat a hittan beíratás napjáról, figyelmeztetve, hogy ennek hirdetésekor más közléstől tartózkodjanak. 1952-ben felhívnak a felszabadulás megünneplésére, a begyűjtés támogatására. 1953-ben a téeszek felbomlása idején, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeinek hangsúlyozására buzdítják a lelkészeket; de a májusi választásokon való részvételre, sőt a szavazás már reggel hétórai megtételére is sarkallják őket. A Katolikus Egyházzal jóval nehezebben bántak el. Már 1947. április 12-én a hittanoktatás fakultatívvá tételéről szóló viták idején ezt írta körlevelében a püspöki kar: „bennünk azt az érzést kelti, hogy lappangó kultúrharccal állunk szemben. (...) előbb fakultatív hitoktatást, azután semmilyen hitoktatást, azután materialista világnézeti oktatást!"

4 A javaslatot Keresztúry kultuszminiszter nem támogatta, lemondott. A helyére a kisgazda Ortutay Gyula került, aki kezdettől kommunista társutas volt. Ő már támogatta a tervet, de a heves ellenállás miatt ekkor még meghátrált a kormány. A fordulat itt is 1948-ban Sztálinnak a szovjetizálást gyorsító rendelkezése után történt. Rákosi májusi beszédében meghirdette az iskolák államosítását. Ezek után körlevél jelent meg, mely a híveket tiltakozásra szólította fel. Ezen tiltakozások egyikén Pócspetriben június 3-án saját fegyvere által meghalt egy rendőr. A kommunisták hangulatkeltésre használták fel az esetet, koncepciós pert indítottak. A jegyzőt kivégezték, a plébánost életfogytiglanra ítélték. Ezek után fogadták el az államosításról szóló törvényt, amely ellen a 293 képviselőből csak 63 tiltakozott. Az ellenállás vezéralakjává Mindszenty hercegprímás vált. „A kommunistákkal való nyílt konfrontációt makacs elszántsággal vállaló Mindszenty 1948-ra nemcsak a hívő katolikusok halványává, hanem mindazok utolsó reménységévé és orientáló személyiségévé vált, akikre az egyre nyilvánvalóbban kirajzolódó kommunista egyeduralom perspektívája nyomasztólag hatott."' Letartóztatása csak idő kérdése volt, melyre 1948. december 26-án került sor. „Emlékirataiból kiderül, hogy kínzásokkal törték meg akaraterejét, és a tárgyaláson a belésulykolt szöveg szerint azt vallotta, »hogy a töprengésben eltöltött hosszú börtönnapok meggyőzték régi álláspontjának helytelenségéről.« A »beismerő« vallomás után az ítélet életfogytig tartó fegyház lett. A prímás elleni támadásokkal párhuzamosan folyt a vidéki papság terrorizálása. 1948 júliusának végéig csak a katolikus egyházban 225 papot és szerzetest tartóztattak le és állítottak bíróság elé."

6 1949 februárjában elítélték Mindszentyt, ez év szeptemberében eltörölték a kötelező hitoktatást. 1951-ben a diákok 43%-a, 1952-ben 26%-a jelentkezett hitoktatásra. A pünkösdöt és a húsvéthétfőt munkanappá tették, bevezették a télapó, fenyőünnep, új kenyér és az alkotmány napjának fogalmát. 3 A Megyaszói Református Egyház Irattára, Gyülekezeti iratok, Körlevelek, 1951, 1952, 1953. 4 Idézi: Romsics /., 2002, 326. 5 Romsicsl, 2002.327. 6 Bertényi I.-Gyapai G, 1992. 584. 662