A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Szűcs Krisztina: Radvánszky Béla eddig ismeretlen naplója (1872-1873), valamint olaszországi utazónaplója 1871-ből

••HP*? | |1 • ^f ví^f^^^^^^^-.V^^ ^l"-!"- 'IÉ;"' Életének legjelentősebb időszaka az 1875 és 1892 között eltelt 17 év. Közéleti szereplése, valamint Tisza Kálmán miniszterelnök lányával, Paulinával kötött házassága az országos elittel hozta kapcsolatba. Tudományos munkássága is ebben az időben bontakozott ki. A színvonalas kutatói munka érdekében 1883-ban megalapította a Heraldikai és Genealógiai Társaságot, valamint folyóiratát, a Turult. Elnöki beköszöntőjében rámutatott: „A heraldika, diplomatika és a genealógia folytatólagos müvelése megfelelő szakfolyóiratok hiányában akadályokra lelt".

2 Ő maga a nemesi életmód és leszármazás kutatásának szentelte életét. Minderre nemesi identitástudata késztette. Legátfogóbb müvében, a Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században című kötetében részletesen taglalja a nemesi udvarházak szokásait. Számos publikációja jelent meg különböző szaklapokban. Nem csupán művelődéstörténettel foglalkozó cikkeket és értekezéseket írt,jártas volt az orvoslás és az állattenyésztés témaköreiben is. Radvánszky Béla tudományos jelentősége abban áll, hogy a tények és az adatok hiteles közlésére vállalkozott, miközben célul tűzte ki a történelem segédtudományainak méltó rangra emelését. Bár Sajókaza valamiféle szellemi műhelynek számított, hiszen Radvánszky Béla könyvtárában megfordultak a kor nagy műveltségű személyiségei, mégsem lehet őt a szó szoros értelmében tudósnak vagy történésznek tartani. Tevékenységének fontossága nem vonható kétségbe, de sokkal inkább tekinthető pozitivista adatgyűjtőnek, hiszen nem alkalmazta a kutatás tudományos módszereit. Politikai pályafutása két részre osztható. 1875-ben országgyűlési képviselő lett, 1882-ben pedig ősei példája nyomán elfoglalta Zólyom megye főispáni székét, mely tisztséget egészen 1892-ig töltötte be. Ekkortól, a közélettől teljesen visszavonulva, családjának élt. 1895-ben a református báró Vay Miklós halála után, mint evangélikus főurat a magyar Szent Korona őrévé választották, mely alkalommal belső titkos tanácsosi rangot 2 Nyulásziné dr. Straub Éva: 115 éves a Turul. Egy szakfolyóirat rövid története. In: Történelmi Szemle 1998. 654