A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Bencsik János: Hegyközségi rendtartás egy dél-borsodi faluban (Ároktő)

S. sz. A birtokos neve Nyil as szám S. sz. A birtokos neve 93. Takács János utódok 1 127. Szikszai György Csáth felől a Keszi határnál 128. Takács Józsefnő (né) 94. Szeli Ferenc Kapun innét Csáth felől 95. Tóth Mihály 129. Szilágyi István 96. Gutái András 130. Juhász Gergely 97. Szikszai István G. 131. Nagy János G. 98. Falucskai István S. 132. Illés Pál 99. Kotta József 133. Szikszai János G. 100. Herczeg András 134. Kis A. Mihály 101. Mihály Ferenc G. 135. Fazekas utódok 102. Szőke Mihály 136. Hódos Ferenc 103. Jakó Márton 1 137. Szőnyi János 104. Bátor Istvánnő (né) 138. Szikszai János 105. Liszkai János V. 139. Ferenczi Mihály 106. Tóth József B. 140. Karakas János 107. Kormos Ignác 141. Angyal Mihály ifjú 108. Móricz János 142. Szombati János 109. Nagy Ferenc G. 143. Petrák István ifjú 110. Bányai Mihály 144. Dókó József 111. Balogh Ignác 145. Kovács István Cs. 112. Szabó János H. 146. Joó Mihály 113. Liptai Márton 147. Juhász György 114. Bari József 148. Himer András 115. Győri István 149. Deák György 116. Tóth Ferenc 150. Pecze György H. 117. Balogh Mihály 151. Nagy János K. 118. Bútor Mihály 152. Kis Miklós 119. Turkovics József 1,. 5 153. Gajda Mihály 120. Herczeg Dániel 154. Győri Andrásnő (né) 121. Jakó Istvánnő (né) 155. Puskás András 122. Balogh János M. 156. Kovács József J. 123. Farkas Péter 157.Juhász János K. 124. Bajzát József 158. Füle András K. 125. Szikszai József 159. Petrák János 126. Bányai Józsefnő (né) 160. Aranyosi Ignác 161. Füle Ferenc 1862. év folyama alatt történt birtokvá tozások: 47 szőllőskertet értékesítettek. Nyilas szám Pusztán abból a tényből, hogy ennyi újdonsült szőlőtulajdonos értékesítette már az első évben a személyes boldogulásuk zálogaként kezelt kis birtokát, arra következtethetünk, hogy az úrbérrendezés biztosította jog alapján, fizetség nélkül kaptak az első tulajdonosok kertet. Ha pedig véglegesült a polgári birtokukhoz fűződött tulajdonjoguk, a szükség arra kényszerítette a családok egy részét, hogy gyorsan túladjanak ezeken. Azok, akik nem juthattak e birtokhoz, akik az „irigykedők" voltak, bizonyosan gyorsan és olcsón megszerezhettek egy-egy parcellát. Az itt bemutatott „rendtartás" egy rugalmas és cselekvőkész paraszti közösséget sejtet. Ettől kezdve a falu éléskamrája lett az „Irigyli" szőlőskert. A közösség igényességére utal a szőlőskert megtervezése, annak a „főutcája" diófával szegélyezett, mellette szép renddel épített kunyhók sorakoznak. 648