A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
KÖZLEMÉNYEK - Kapusi Krisztián: Fertálymesterek Miskolcon
FERTÁLYMESTEREK MISKOLCON KAPUSI KRISZTIÁN Német eredetű volt a fertály mesteri állás elnevezése (viertelmeister = negyedmester) és ennek megfelelően, legkorábban a szász-cipszer polgárságú bányavárosok, szabad királyi városok szervezetében jelent meg a szóban forgó funkció. A 16. századi Pozsony biztonságán őrködő kapitány beosztottjaiként fertálymesterek posztoltak. Sopronban e hivatal viselőit név szerint említette egy 1508-ból való közgyűlési feljegyzés. Besztercebányán négy viertelmeister szolgált 1573-ban. Kassán pedig egészen hierarchizált szervezet alakult 1682-re: kettő első, kettő másod, kettő harmad és kettő negyed fertálymester szerepelt a tisztviselői választásról szóló jegyzékben. 1 A németséget nélkülöző települések csak a 18. században kezdték e terminust használni városrészi elöljáróik megnevezésére. A fertálymesterek Miskolc közigazgatásában az 1790-es években jelentek meg. Történetük már száz évvel ezelőtt is foglalkoztatta a kutatókat. Keresztesy Sándor 1903-ban írta az 1793. évi helyi közrendészetről, hogy „Miskolcz város természeti fekvése szerint 4 fertályba van beosztva, minden fertály ismét 4 kisebb szakaszba. Minden szakaszmester föinspektora egy - egy Senator (...). Minden fertálynak van egy fertálymestere és minden szakasznak egy utcza kapitánya (...), minden utcza kapitány numerusában levő minden gazdákat, tanyasival és zsellérivel együtt név szerint írásba tartja magánál és azt minden hónapban egyszer vizsgálja meg, van-e változás, ha van, írja fel és jelentse a város főbírájának. Azt is minden hónapban egyszer, úgymint a hónap első napján adják be a kapitány urak, fertálymester urak, meg van-e minden tűzi eszköz és ha nincs, mi híja van? (...) Télben, nyárban, akinek vize nincs az utcza kapitánya szemmel tartsa és minden hónapban egyszer megvizsgálja s arról hív jelentést tegyen a fertálymester úrnak, hogy megbüntessenek, mely büntetésnek egy harmada a bejelentőé, a két harmadrész pedig a tűzi kasszába megyén". A városrészek keletkezéséről Gyulai Éva megállapította, hogy az 1723-tól létező utcacsoportokat, az ún. tizedeket felettes egységekbe, „spártákba, más néven fertályokba osztották, ezeket további szakaszokra (...). A negyedeket előbb a Szinva osztotta meg (az első Spártában, a Szinyván túlnan, az második Spártában az Szinyván innét), majd ezeket újabb két részre vágták, így alakult ki a négy fertály: Nagy-Hunyad, Újváros, Szirma utca, Gyöngyvirág utca". Keresztesy írása - melyet utóbb kritika nélkül idézett Szendrei és a HalmayLeszih-féle monográfia 4 - nem tűntette fel téziseinek forrását. Fertálymesterekre utaló bejegyzést Miskolc város 1793. évi jegyzőkönyvében nem találtunk, ellenben a következő esztendő januári népgyűlésének protokolluma rögzítette, hogy „Fertály Mestereknek - Miskolcz városa négy fertályokra felosztatván - az első fertályban Holló János, a másodikban Ns. Rácz Zsigmond, a harmadikban Ns. Barkassy György, a negyedikben Ns. Farkas Pál uraimék közönséges megnyugvással választattak". 5 Küldöttség fogalmazta a 1 Csizmadia A., 1983.60-61. 2 Keresztesy S., 1903.5-6. 3 Gyulai É. 2000. 119. 4 L. Szendrei J., 1904. 624 - 625. és Halmay B.-Leszih A., (szerk.) 1929. 178. 5 B.-A.-Z. M. Lt. IV. 1501/a. 20. köt. 45. (1794) 631