A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Boros László: Tokaj 1573-ból való urbárium szerinti rendtartása

„Az bornak dezmalasaban minemű rend tartás es teörveny" előírta, hogy ha valakinek szőlője „vagyon, es amikor az szedésének ideié eljeö, addigh senki szeöleöt szedni nem mehet, migh az nevet be nem irattia az Nótáriussal, ha ezen kiveöl czelekednek, az Dezmas megh bünteti érette, ha dezma adó szöeleie vagion." Amikor a dézsmás szőlőt leszedik, a szőlőt meg kell nyomni, úgy hozzák le a szőlőhegyről a mustot és a törkölyt. A szőlőhegy alján a mustot és a törkölyt hordóba töltik, de nem szabad rögtön haza vinni, hanem a dézsmaház előtt meg kell állni. Ott a „szekeres kádnak az oldalát a hetedik abroncz felett megh fúrjak, es az ki mustot az varos hites szolgai róla le czapolnak hordóba töltik es az Dezmasok viselik gondgiat." Külön foglalkozik a rendtartás a „Szölö heg es mezőknek Tilalma"-val. Ha valakinek külön nyája van, annak pásztort kell őrizetére tartania. Ha tehén, ökör, ló, juh, disznó tilalmasban jár (szőlőhegyen, réten), vagy „szanszadekkal boczatia, az kerüleö be hajtia, es az Biro egy forintot vészen raita." Ha pedig valakinek kárt okoz állataival valaki a szőlőhegyen, réten, vagy kertben, akkor az okozott kárt megbecsülik és meg kell az téríteni. „Varasonknak törvényi es rend tartasi" fejezet többek között azt rögzíti, hogy ha valahonnan jobbágy akar a városba költözni, azt szabadon megteheti, lakója lehet Tokajnak, de ha nem érzi itt jól magát, el is költözhet. „Az ki pedigh varosunkba be jeö lakni es derekkepen jobbágyságra adgia magát az Bironak tartozik az Biro asztalán le tenni tizenkét pénzt, es igy az földes Ur dolgatol üres leszen egy esztendigh, de az szölök mivere tartozik egy egy nap mindenfele dolgába és miveben munkálkodni." Ezért a beköltözött és kötelességét teljesítő jobbágyot a bíró a várossal egyetemben tartozik tisztességgel oltalmazni. Az 1573-as rendtartás szigorú rendet tartott a városban és határában, a szőlőhegyen, a réten, a kertekben. A szőlőművelés, de még inkább a szüret és a borértékesítésnek módjait határozott és ellenőrzött korlátok közé szorították. A kissé nehézkes nyelvezetű rendtartás azért fontos dokumentum az utókor számára, mert megismerhető belőle a 16. század gazdálkodása, a szőlőművelési módok, a dűlőnevek, a város mindennapi élete. IRODALOM Bencsik János-Orosz István (szerk.) 1995 Tokaj várostörténeti tanulmányok I. 336. Tokaj Boros László 1996 Tokaj-Hegyalj a szőlő- és borgazdaságának földrajzi alapjai és jellemzői. Észak- és Kelet-Magyarországi Földrajzi Évkönyv 3. 322. MiskolcNyíregyháza Papp Klára 1995 Tokaj birtokosai és a birtoklás története a mohácsi vésztől a Rákóczi szabadságharc bukásáig. In: Bencsik János-Orosz István (szerk.): Tokaj várostörténeti tanulmányok I. 67-85. Tokaj 630