A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

Péteré és Fügedi Nagy Andrásé. (Egyikőjük sem lakott Csobádon; Hányi Péternek Marczinfalván, Nagy Andrásnak pedig Fügéden volt a központja.) Vélhetően a felkelésben való részvételük miatt kobozták el birtokaikat, köztük csobádi részeiket is. 1670-ben Hányi Péter javai között említették meg Csobádot.

1 Ezt követően többször szerepelt Csobád neve a konfiskált javak között: Hány Péter elkobzott javai között volt Csobád, ugyanitt Fügedi Nagy András elkobzott javai között is szerepel Csobád.

13 1671/72 során megemlítik Czobad portiot Fügedi Nagy András jószágai között,

14 majd 1672. május 20-án a Kincstár által lefoglalt Fügedi-javak között szerepelt Csobád.

15 Ezen lefoglalás során említették meg, hogy Nagy András csobádi kúriájában lakott Nagy Mihály kurialista nemes. Ez az adat felhívja a figyelmünket arra, hogy Csobádon léteznie kellett olyan nemesi kúriának is, amit birtokos nemes építtetett (Fügedi Nagy András), azaz jelentékenyebb épülettel is számolhatunk. A Hanyitól és Fügeditől elkobzott birtokok egy részét Vér Ferenc kaphatta meg, aki 1679 körül halt meg.

17 Csobád egy része azonban még 1678-ban is fiskális birtok volt. 1690-ben felbecsülte a Szepesi Kamara a falut, ahol 2 puszta jobbágytelket írtak össze, egyiken egy zsellérrel, ennek értékét 200 forintban szabták meg, valamint 3 puszta zsellértelket, amely 75 forintot ért. Itt még mindig úgy jegyezték le, hogy Csobád a néhai Hányi Péter konfiskált javai közé tartozott.

18 1670 előtt tehát Csobádnak két birtokosa volt, Hányi Péter és Fügedi Nagy András, akiktől elkobozták a birtokaikat, vélhetően ezen elkobzott csobádi javakból jutott Vér Ferencnek, de kincstári kezelésben is maradt itteni földbirtok. A birtokosok hiánya miatt is válhatott Csobád kurialista faluvá, amit egy 1677-es forrás meg is említ, azaz egytelkes nemesek lakták.

1 1691-ben minden családfőt összeírtak, ekkor 4 kisnemesi és 8 jobbágycsalád élt Csobádon, kb. 60 fő. A kisnemesi és jobbágyi családok életkörülményei között azonban aligha lehetett nagy különbség. 1696-ban ismét kuriális faluként írták össze Csobádot, ami azt jelenti, hogy vagy csak kurialista nemesek éltek itt, vagy azt, hogy a jobbágyok is kuriális telken éltek.

20 Vélhetően ez utóbbi igaz, a kurialista kisnemesek mellett biztosan volt jobbágyi lakosság is. IV. A 18. század első felének népességi adatai a következők: 1722-ben 9 adófizető család élt itt, 1725-ben 10, 1726-ban 6 családot írtak össze. A 18. század első negyedében tehát viszonylag kisebb létszámú jobbágyság élt itt, amely a század közepére gyarapodott. A taksás nemesek száma viszont a század első felében standard volt, ezt bizonyítja, hogy 1737 és 1758 között alig változott a számuk: 1737-ben 3, 1740-ben 5, 1747-ben 3, 1749-ben 3, 1750-ben 4 és 1758-ban 4 család volt adófizető nemes Csobádon. 12 Urbaria et Conscriptiones. Urbáriumok és Összeírások a Magyar Országos Levéltárban. Arcanum Adatbázis, (továbbiakban: UetC,) 157:73. 13 UetC, 44:24. 14 UetC, 102:1. 15 UetC, 7:22. 16 Nagy P.-Hajdú I., 2000. 67. 17 UetC, 65:34. 18 UetC, 31:74. 19 Nagy P.-Hajdú /., 2000. 61. 20 Uo., 68, 97. 21 Uo., 127. 61