A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

KÖZLEMÉNYEK - Tomka Gábor: Cserép pipafejek az ónodi vár ásatásaiból (1985-1991)

8. Lapos, tányérszerű aljú pipa (csibuk) A típus jellemzője, hogy a fej alsó része lapos, valamint hogy ez az alsó rész kiugró éles perem felett folytatódik a függőleges, esetleg tölcsérszerüen kiszélesedő felső részben. E pipaforma a török pipák egyik jellemző típusa. Ónodban csupán egyetlen, arab betűs bélyegzős példány fordul elő (Nr. 34.; 3. tábla 4).

32 A fej lapított alsó részének hasonlósága ellenére a nyak és a fej eltérő kapcsolási módja miatt e típus nem egyezik meg azzal a jellegzetes török pipatípussal, melynek mázatlan változatai Szegedről

33 és Nagyváradról,

34 mázas példánya pedig Szekszárd-Újpalánkról ismert. 9. Félgömbfejű, bepecsételt pipa Az egyetlen e típusba sorolt töredék (Nr. 42.; 3. tábla 5) a török pipák rendkívül változatos formájú és díszítésű csoportjához tartozik.

36 A számtalan változat újabb leletközlések fényében bizonyára több típusra lesz bontható. Az ónodi példány sárgásfehér (csontszínű) anyagú, fényes felületű, keményre égetett. Fejének félgömbös alsó és tulipánszerüen homorodó felső részét csupán bekarcolt vonalak és bepecsételt rombuszsor választja el. Nyakát és a nyakvéget körbefutó fogaskerékdísz, hangsúlyos nyakgyűrüjét körbefutó futókutya-motívumot keretelő fogaskerékdísz ékíti.'

7 10. Kannelúrázott alsó részű, lapított fejű pipa E típusba, mely az előzőhöz hasonlóan sok variációban létezett, Ónodról csupán egy töredék sorolható (Nr. 9.; 3. tábla 6). Anyaga szürkésfehér, puha, felülete fénytelen. Fejének alsó része a félgömbnél nagyobb, függőlegesen lapított formát mutat, melyet 24 közel függőleges kannelúra tagol gerezdekre. A fej felső részének alját fogaskerékmintával övezett körbefutó borda határolta. A fej és a nyak találkozását összefutó fogaskerékdísszel hangsúlyozták. Hasonló formájú pipa került elő Szekszárd-Újpalánkon

38 és Füleken

39 is. Be nem sorolt mázatlan töredékek Két mázatlan nyaktöredéket töredékességük miatt és megfelelő analógia hiányában nem sikerült közelebbről meghatározni. Egyikük (Nr. 19.; 3. tábla 7) szürkésvörös, kissé polírozott felületű. Nagy méretű nyakgyűrűjét elő- és véggyűrű övezi és körbefutó vonal és fogas kerékdísz ékíti. Fejformájáról nincs adatom. A többi hasonlóan tagolt nyakú példány Ónodon mind mázas, és a mázas pipák szinte valamennyi példányának hasonlóan tagolt nyakgyűrűje van. Ugyanakkor más lelőhelyeken a tagolt nyakgyürűs mázatlan pipák nem számítanak ritkaságnak.

40 A másik töredék (Nr. 47.; 3. tábla 8) szürke anyagú, 32 Első közlése: Tomka G., 2000, 122 Nr. 5b/4; Tomka G., 2002, 302 2. ábra 1. 33 Tomka G., 2000,122, 5a/8. 34 Emődi J., 1998, 73, 38. ábra 13-14. ^ Gaál A., 2004, 273. 36 Fényképe megjelent: Tomka G., 2002, 302, 2. ábra 2. 37 A nyakgyürűt közrefogó fogaskerékdíszt a Gaál Attila által közölt pipák nívós példányai között nagy számban figyelhetjük meg: Gaál A., 2004, 284 Nr. 76.; 285 Nr. 80.; 286 Nr. 82.; 287 Nr. 85.; 288 Nr. 90.; Pipánk nyakának legközelebbi párhuzama a Nr. 102. (291-292), melyet pecsétje szerint „Ibrahim bande" készített „Rukn al-Salheyya" helységben {Gaál A., 2004, 276). 38 Gaál A., 2004, 284, Nr. 75, III. tábla 75. A két pipa között lényeges eltérések is vannak: az ónodi pipa feje felülnézetből kör átmetszetü, és a kannelúrák nem korlátozódnak a fej alsó részének felső felére. 39 Gyenge minőségű fényképe: Kalmár J., 1959, LXXVIII. t. 1. sor 2. kép (MNM 61.1214.C.) E példány fejének alja kevésbé lapított, a gerezdek felső végénél bepecsételések is találhatók. 40 A teljesség igénye nélkül: Pécs: Fehér G., 1959, XII. tábla 7, 14; Eger: Kovács B., 1963, 259 I. tábla 3-6; Szekszárd: Gaál A., 283, Nr. 71-72; Lenti: Závodi Sz., 2003, 195 15. kép 1,7. 614