A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

1572 9 3 12 1573 9 2 11 1574 10 10 1575 9 9 1576 5 6 11 1577 17 17 1578 11 3 14 1579 12 12 1580 12 12 1581 13 2 15 1582 12 6 18 1583 13 4 15 1584 13 2 15 1586 9 3 12 1587 7 6 13 1588 8 4 12 1589 8 4 12 1590 10 10 1594 12 3 15 1595 13 13 1596 8 7 15 1597 13 3 16 1605 10 6 16 1608 9 8 17 1609 10 5 15 1610 8 3 11 1611 8 5 13 1620 7 7 1621 8 8 1622 7 7 14 1623 5 10 15 1567 Porták nélkül, leégett 1570 2 1572 2 3 1576 1 1578 1,5 4 2 1579 1,5 1582 3 2 1588 1 2 2 1596 1 3 7 ház 1598 12 ház 1599 Elpusztult (szintén elpusztult ekkor Léh, Forró, Rásony, Encs, Sáp, Onga, Szikszó, Szentandrás, Halmaj, Pere) 1600 6 ház 1601 6 ház 1602 4 ház 1603 4 ház 1604 3 ház 1605 3 ház 1608 2 ház 1609 0,75 porta 1610 1 porta 0,25 porta 1613 0,75 porta 0,25 porta 1618 0,75 porta 0,25 porta 1620 0,75 porta 0,25 porta 1624 0 0,25 porta 1625 0,25 porta 0,25 porta 1630 1 porta 1 porta 1635 0,25 porta 0,25 porta 1638 0,25 porta 0,25 porta 1648 0,5 porta A két forrást összehasonlítva tendenciák figyelhetőek meg. A lakosság létszámára a tizedjegyzékekből következtethetünk. Itt a falu családfőit írták össze, de megjegyzendő, hogy ez nem minden esetben történt meg, ugyanis a nagyon szegényeket nem jegyezték fel, így lehetnek olyan családok, akik nem kerültek be az egyik évben a tizedlistára, de később már ott szerepeltek. (A családok átlagos létszámát ötös szorzóval számolhatjuk ki a családfők száma alapján.) így látható, hogy míg 1558-ban 115 fő körüli lakosság élhetett Csobádon, addig négy évvel később csak 50 főt találhattak itt. Ez valószínűleg összefüggésben van azzal, hogy afüleki bég ekkor dúlta fel Szikszót, mely Csobádot is érinthette. Ezt követően azonban emelkedett a lakosság száma, mint az olvasható 1565-ben. Ezt a növekedést a török 1567-es abaúji betörése ismét megtörhette, ezt láthatjuk a portális összeírásban, ahol leégett faluként említik. 1568-ban 12 családdal, azaz 60 fővel számolhatunk Csobádon, ez a szám hosszú ideig stagnált, illetve enyhén hullámzott. (45-85 fő között változott a falu lakossága.) Ez a viszonylagos stagnálás tükröződik a porták számában is, 1-3 portán, valamint 2-4 zsellértelken élt a csobádi lakosság. 1598 és 1608 között változás történt az összeírások módjában, a portális összeírások alapja már nem a porta volt, hanem a ház/háztartás lett. Ezért láthatjuk, hogy 1598ban 12 háztartást írtak össze. A lakosság létszámát ekkor 80 fő körülire tehetjük. 59