A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)

elemek egyes részei. Ezek az ablakok a T-osztású ablakok megjelenésével egy időben, azonos díszítéssel, azonos technikával készültek, vagyis a 19. század utolsó évtizedeiben. 8. Fejlettebb változatnak számít az a háromszárnyú, dupla ablak, amelynek szárnyai egymás mellett, párhuzamosan, függőlegesen helyezkednek el, háromszemesek és befelé nyílnak. 2 ilyet 2 különböző házon

114 találtam. Jelentős különbségeiket méretükben és a szárnyak osztóléceinek elhelyezkedésében lehet felfedezni. Az egyik ablak osztólécei felül és alul kisebb méretű üvegtáblákat választanak el, mint középen

115

, míg a másik ablak osztólécei a szárnyat három egyenlő részre osztják.

116 9. A legrégebbi típusa az az egy darab egyszárnyú, négyszemes (négybordás), dupla ablak, amelynek külső táblája kifelé, belső táblája befelé nyílik.

117 10. Egyetlen példa van kétszárnyú, hatszemes, szimpla, befelé nyíló ablakra.

118 11. Kivételt képez egy nagy kétszárnyú, összesen 12 szemes, szimpla, kétszárnyú, befelé nyíló ablak, amelyre egy lakóépülethez csatlakozó műhelyen (az asztalos műhelyén) találtam.

119 Kis szemei régi típusra utalnak. Ha az általános fejlődés menetét tekintjük alapként, akkor fenn kellett volna maradniuk - de nem maradt fenn - olyan kétszárnyú, négyszemes ablakoknak, amelyek duplák, külső szárnyaik kifelé, belső szárnyaik befelé nyílnak. Régi fotók tanúskodnak ilyen jellegzetes ablakokról, de ezek mára már eltűntek.

1 ° A legrégebbi típusok feltehetőleg a négyszemes, a szimpla hatszemes ablakok, amelyekből egy-egy darab maradt fenn. Arányait tekintve a T-osztású ablak a leggyakoribb, amely a 19-20. század fordulóján terjedt el. Ez az ablaktípus még nagy teret kap az 1950-es évekig, de az ezt követő háromszárnyú, fejlettebb ablaktípusok terjedése már nem bontakozhat ki, mivel az '50-es évektől megjelennek a gyári „hármas"

121 ablakok. 3. Tokosztók és ütközőlécek A 75 vizsgált ablak 11 csoportját a vállazó, a középszár, az ütközőléc és a lépcsős profil alapján tekintem végig, különös tekintettel az összefüggésekre. Előfordult néhány ablaknál, szerkezetéből adódóan, hogy se osztóléce, se ütközőléce nincs. Erre példa a négyszemes ablak,

122 az egyszárnyú fél-ablak.

123 Szerkezetük alatt azt értem, hogy egyszárnyúak, így a szárnyak a ragasztóhoz záródnak és maga a ráma képezi az ütközőlécet. Ha egy ablaknak van ütközőléce, akkor nincs keresztfája és fordítva; de egy ablakszerkezeten belül előfordulhat, ugyanúgy, mint ahogy megjelenik a keresztfa, az ütközőléc mellett a vállazó. 1,4 Rózsa F., 45., 56.b 115 Rózsa R, 45. 116 Rózsa F., 56.b 117 Rózsa F., 20. - Tudomásom szerint nyaralóként funkcionál a lakóház, így csak kívülről sikerült megvizsgálni az említett ablakot... 118 Rózsa F, 45. 119 Rózsa F., 56.b 120 Herman Ottó Múzeum Adattára NÉA 738 két 1959-es lakóház. 121 Tóth J., 1961.213. 122 Rózsa F., 20. 123 Rózsa F, 39. 593