A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)

Főként az ajtók, de az ablakok zárásánál is megjelentek a reteszek. A szabad retesz, amely fémlemezből készült és a fa felületére kerülve az ablak síkjával párhuzamos síkban jár, három részből áll: L alakú retesz a rövidebb a fogásra, a hosszabb a zárásra szolgáló szár, illetve két U alakú rész - a rámán lévő a reteszt fogja, a ragasztón lévőbe pedig záráskor a retesz vége, a reteszfő csúszik. Az ojtott retesznek csak a fogóval ellátott vége látható, a többi a rámába és a ragasztóba van mélyítve. Frecskay János két fejlettebb reteszt is leír: A váltvajáró retesz „egy kettős csukású retesz... az egyik része egy irány felé, a másik egyidejűleg g ra

: másik irányban halad. A görbölő, vagy kallantyú fordítására ugyanis egy kis fogaskerék, a hajtókerék, két fogasrúdba fogódzik, melyek közül egyik alul, másik fölül csukódik, míg középen a csukást a bebillenő végzi. Hajtókerék és fogasrúd helyett gyakran korongot alkalmaznak." A förgettyűs retesznél „a kallantyú egy függőleges kerekvasból való rúdra van erősítve, mely saját tengelye körül forog és csukáskor a rajta lévő kampószerű csukókkal alul-fölül vesétekbe ereszkedik."

85 A kilincs helyben zár, egy kis kallantyút mozgat, amely a ragasztóban kialakított résbe hatol (8. rajz). A később megjelenő T-kilincs már a rámában lévő vasrudat mozgatja, amely alulra és felülre is zárhat. 5. Az ablak elhelyezkedése Kezdetben egy ablak volt a ház utcai rövid homlokzatán, a belső sarokhoz közel. A második ablak, amely szintén az első szobához tartozott és az udvarra nézett, az ott lévő gazdasági épületek és állatok szemmel tartására szolgált. Ilyen esetben az ablakok sarkos elhelyezkedéséről beszélhetünk. A Kisalföld fürészfogas jellegűen beépített településein az udvari homlokzat ablakát közel helyezték el az utcához, hogy azt is lássák, ott mi történik. Az L alakú lakóházak utcával párhuzamos szobáin is sarkos elrendezésűek voltak az ablakok, de egy-egy kisebb ablak az udvarra néző falba is került.

86 Több ablak megjelenésekor általánossá vált, hogy közülük kettő az utcafrontra nézett,

87 s ez később „a falusi épületek általános jellemzőjévé vált".

88 A konyhák, pitvarok a 19. század végéig nem kaptak ablakot. A konyhai ablak a tehetősebb parasztoknál is csak a két világháború között válik általánossá: az ajtó mellé vagy a hátsó falra egy keskeny, egyszárnyú ablak került. A kamra kicsi szellőzőnyílását

89 ezek után cserélték fel ablakra, amely mindig az udvarra nézett. Ha az épülethez úgynevezett utóház (hátsószoba) tartozott, akkor a ház végéről a két ablak az udvarra került.

90 A klasszikus barokk és a klasszicizmus hatására a házak főhomlokzatán a 19-20. században terjedt el a három nagyméretű ablak, melyek közül az egyik ablak nagyságú vakolatmező is lehetett.

91 A harmadik ablak vagy vakolatmező általában a tornác utcai végét zárta le, talán díszként, talán a jobb mód kifejezőjeként, talán egyszerűen a tornác 85 Frecskay J., 2001. 255-257. 86 FilepA., 1977. 17-19. %1 ZentaiT., 1997. 175-178. 88 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 89

ZentaiT., 1997. 175-178. 90 Dám L.-D. Rácz M., 1986. 37-40. 91 Tóth J., 1961. 54., 91-210. - A szerző a három ablak megjelenését hol klasszikus barokk, hol klaszszicista hatásnak véli. 92 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 589