A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bóna Bernadett: Az ablakok fejlődéstörténete (Párhuzamban Filkeháza ablakaival)

A 19. század elejétől megjelentek a tömör ablaktáblák is, amelyeket fa-, vas- és zsaluleveles ablakoknak neveztek. Az említett táblák közül a zsalugáter a 19. század közepétől „díszítő, rangot mutató funkciót is ellátott".

53 A kezdetekben, a 20. század elején főként téli ablaktáblának

54 használták őket, de a védelmet is szolgálták a gazdagabbak házain.

55 A két világháború között a vagyonosabbak házain terjedt el a zsalugáter

56

, így a szakirodalom többsége a zsalut mint a faluképet jellemző elemet említi.

57 A 19. század második felének jellemző ablaka: kétrétegű,

58 pallótokos, 4 szemes, kifelé nyíló külső szárnyakkal,

59 amelynek kifelé nyíló külső szárnyai a homlokzat síkjára kerültek.

60 A szerkezetből adódóan a kétrétegű ablak és a pallótok együtt jelent meg. Ezt követi a 19. század utolsó évtizedeiben

61 a 6 szemes, borított ácstokos ablak, amely az országban csaknem mindenhol megjelenik.

62 Jellemzői megegyeznek az előbb leírt négyszemes ablak jellemzőivel (2. rajz). Egyes adatok szerint méretei lehetnek 50x70 vagy 60x80cm-esek.

63 A 19-20. század fordulóján a tehetősebbek házainak ablakai kapcsolt gerébtokosok, befelé nyílóak, 1 m x 1, 5 m-esek, eklektikus jellegűek és faragott díszítésűek voltak.

64 Legjellemzőbbek a tokot három részre osztó, függőleges és vízszintes szárak, amelyeket alakjuk miatt T-osztásúnak neveznek (3. rajz). Kezdetlegesebb, szegényesebb formája az, amikor a külső szárnyak kifelé, a belsők befelé nyílnak, és a felső ablaktábla fix rögzítésű. Később a felső ablaktábla felfelé nyithatóvá válik, mivel a pántokat a szemöldökfához rögzítik. 5 Ezeket a rámákat vaskampóval támasztották ki. Az olajfesték megjelenésekor az ablakkereteket, rámákat barnára - ez volt a legjellemzőbb - zöldre, kékre mázolták. A nagyobb ablakok kereteit és szárnyait faragással, esztergályozással díszítették.

67 A szegényebbek házain a 20. század első évtizedeiben is 35x40 cm-es vagy 50x50 cm-es kis ablakok voltak, majd a jobb módú parasztok házainak ablakai az I. világháború után 7080x100-120 cm-esre nőttek, ezek a helyi asztalosok műhelyeiből kerültek ki.

68 2. rajz TE 53 Páll I., 1987.20. 54 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. - Békés megyei adat. 55 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 56 Dám L.-D. Rácz M., 1986. 37-40. 57 Tóth J., 1961. 54. - adatok Tar, Gősfa helységekből. 58 Pálll, 1987.20. 59 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 60 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 61 Dám L.-D. Rácz M., 1986. 37-40. 62 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 63 Dám L.-D. Rácz M., 1986. 37-10. 64 Barabás J.-Gilyén N., 1987. 115-117. 65 Dám L.-D. Rácz M., 1986. 37-10. 66 Istvánfi Gy., 1997. 172-177. 67 Dám L.-D. Rácz M., 1986. 37-40. 68 I. m. 3. rajz 585