A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Szörényi Gábor András: Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatása

CSOBÁD KÖZÉPKORI ÉS KORA ÚJKORI FALU RÉGÉSZETI-TOPOGRÁFIAI KUTATÁSA SZÖRÉNYI GÁBOR ANDRÁS Veres Tibor emlékére Előzmények 2004. november 10-én szisztematikus régészeti terepbejárást tartottunk a Borsod-AbaújZemplén megyei Csobád község keleti határában (1. ábra). A terepbejárás célja az volt, hogy azonosítsuk a kora újkori Csobád falu területét. Korábban nem volt tudomásunk arról, hogy hol helyezkedett el a mai község előzménye, erre egy Csobád község településrendezési tervéhez készített örökségvédelmi hatástanulmány során figyeltünk fél. A tanulmányhoz felhasznált források között megvizsgált történeti térképek hívták fel figyelmünket arra, hogy a mai település előzménye a 18/19. század fordulóján áttelepült a Bársonyos bal partjáról a Cserehát keleti lábához. Az 1784-ben készített I. katonai felmérés Csobád falut még a Bársonyos keleti partján ábrázolta, ezzel szemben a II. katonai felmérésen már csak egy szántóföldet látunk a régi falu helyén, az új település pedig már a mai területén fekszik. A terepbejárás előkészítéseként megvizsgáltuk Csobád falu középkori és kora újkori történeti adatait, majd ezt követően megpróbáltuk rekonstruálni a korabeli tájat és települést a történeti felmérések segítségével. A történeti és térképi adatok feldolgozását követően szisztematikus terepbejárást tartottunk az egykori faluhely pontos azonosítására. Társadalomtörténeti adatok Csobád középkori és kora újkori falu régészeti-topográfiai kutatásához I. Csobád első említése 1323-ból ismert, ekkor a településnév egy királyi ember nevében szerepelt; Stephanus Crispus de Chabad egy garadnai birtokba iktatáson volt jelen. 1325-ben szintén megemlítették Csobádi Crispus Istvánt.

1 1326-ban Karácsond falu felosztásánál leírták, hogy „A birtok déli fele Leeh föld mellett nyugatról a Wazow pataca folyó mentén 92 öl egészen Monay föld határáig, kelet felől pedig a folyó mentén 110 öl királyi mérték szerint egészen Chabaad föld határáig az ugyanott lévő saját telkével Lőrinc fia Miklósé lett."

2 Mivel az egykori Karácsond falut a mai Rásonysápberencs és Léh közé lokalizálhatjuk, így feltűnő, hogy a középkori Csobád falu nyugati határa milyen kiterjedt volt. A pápai tizedlista szerint 1332-ben 12, 1333-ban 11, 1334-ben 5, végül 1335-ben már csak 4 garas pápai tizedet fizetett,

3 amely összeg egy kisebb településre utal. A falu 14-15. századi birtokosa a már említett Csobádi család volt, akiknek 1427ben 11 portájuk volt a faluban.

4 1482-ben Hunyadi Mátyás a hűtlen Csobádi Simontól 1 Györffy Gy., 1987.76. 2 Blazovich L-Géczi L, 2000. 348. 3 Györffy Gy., 1987.76. 57