A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Bodnár Mónika: A magyarországi Gömör kézművessége

a szokás elterjedési körére terjednek ki, de a motívumok jelentését is igyekeznek megfejteni.

60 9. Gyermekjátékok A hagyományos paraszti világban ritkán költöttek játékra. Boltban gyakorlatilag egyáltalán nem vásároltak, esetleg vásárfiaként vittek haza olykor egy-egy darabot. Elvétve fordult elő, hogy egy-egy gyereknek bolti játéka lett volna. Ha mégis, pl. egy amerikás csomagban érkezett, azt inkább dísztárgyként őrizték, mintsem játékszerként használták. A gyermekjátékokat maguk a nagyobb gyerekek, esetleg szülők, nagyszülők vagy idősebb testvérek készítették, esetleg ez utóbbiaktól örökölték. Alapanyaguk mindig a ház körül könnyen beszerezhető természetes anyag volt. A lányok leginkább rongybabával játszottak, a rongylabda inkább a fiúknak készült. Tavasszal, amikor a ló vagy a szarvasmarha vedlett, az összegyűjtött szőrből szőrlabdát lehetett gyúrni. Ugyancsak a kisfiúk kedvelt játékai voltak a különböző típusú kisszekerek, valamint az ördögszekér. Az akkori fiúgyerekek is kedvelték a harci játékokat és a puskákat. Ezeket változatosabbnál változatosabb módon állították elő. Általánosan ismert volt a bodzafapuska, vízipuska, tollpuska, nyílpuska, fasindelpuska, parittya, gumipuska vagy csúzli.

61 Pedagógusaink egy része határozottan állítja, hogy a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükségük van arra, hogy egy bizonyos életkorban sokat gyurmázzanak, saraskodjanak, jól összekenjék magukat. Nos, ennek nem voltak híján az akkori gyerekek, a sárgombócos vessző, ostoros suhintó, valamint a sárpuska (más néven pesti harang vagy üreges agyagkorong) nevű játékok és általános elterjedésük ennek a tanúbizonyságai. A gyermekek előszeretettel játszottak különféle egyszerű hangszerekkel, melyeket szintén saját maguk készítettek. Ilyenek voltak a fűzfa fütyülő, a hepp és a fűzfa kürt. Ezek készítési ideje is a tavasz volt, amikor a fűzfa nedvkeringése megindult. Kukoricagóréból készítették a hegedűt. Ezek és az előzőekben is felsorolt játékszerek készítési módját, valamint a velük való játékot is érzékletesen ismertetik Demeter István és Faggyas István munkái, valamint Juhász Béla és É. Kovács Judit közös dolgozata.

62 10. Népi hangszerek Voltak a parasztemberek között, akik művészhajlamukat a zenélésben élték ki. Térségünkben is éltek ilyen emberek. Zene iránti fogékonyságukról közismertek voltak a cigányok, de az ő hangszereik (hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom) nem házilag készültek, legtöbbjük profi hangszeren játszott.

63 Az előzőekben, a gyermekjátékok fejezetben ismertetett egyszerű hangszerek dallamok játszására még nem igazán alkalmasak, inkább csak ritmushangszereknek tekinthetők. Ezeket a 20. század első feléig szinte minden gyerek ismerte és készítette. Akadtak olyanok, akik felnőttkorukban is készítettek hangszereket. Közismert pl. a pásztorok, juhászok ilyen irányú tevékenysége. Vannak adatok arra vonatkozóan, hogy a térségünkben élő juhászok is készítettek hangszereket, furulyát. Danyi Lajos héti csordás 60 Makoldi Sándorné 1994.; Makoldi Sándorné 2002. 61 Mindezeket élőben is megtekinthették a Gömöri Múzeum látogatói a Népi gyermekjátékok Gömörben című időszaki kiállításon 1989-ben {Bodnár M., 2002. 50-51.). Sőt a kiállítás ideje alatt maguk is készíthettek ilyeneket. 62 Demeter /., 1983b.; Faggyas /., 1978; Juhász B.-É. Kovács J., é. n. 63 A cigányzenét és a gömöri cigányzenészeket írja le munkájában Faggyas István, lásd Faggyas /., 1993. 534