A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

7-szer Kassai út. Ez alatt van két csinosan rendezett tanya, szántó földel és luczernással körül véve. 8-szor Kassai út alja düllö szántó föld 9-er Majos tető legelő és kőbánya, nagy része pedig szántó föld, mely a Megyaszoi határig terjed. Van itt egy tanya bacsó és kerüllő házzal. 10-er Kis kővágó tanya uri lakkal 's körülte szántó földdel. 11 -szer Burjány. E' helyet a harangod ér mely eredetét Megyaszszoi határban levő több forrásokból veszi, keresztül kigyozza, mely ér a Csillag csárdától a Szadai és Harkányi határt át csergedezvén, Harkány keleti oldalán a Taktába megy. Ezen Burjány nevű hely régentes nádas és ingoványos legelő volt, most jó kaszálló. 12-szer Ezen rész Harangodnak neveztetik a községi volt úrbéres gazdák kaszálója, ezen hely kemény magas, szűk termést ád, de hasznos a barom táplálásara, melynek le kaszált széna szárított füvét ha az utón elviszik télben, oly erős kedves szaga marad hogy egy 24 óráig is meg érzeni. Említést érdemel a földi ruha nevű vékony pókhálóhoz hasonló moh, mely itt hellyenként bőven találtatik; mely a legnagyobb vágást is könnyen és gyorsan begyógyítja. 13-ór Kőkút lapos. Emelkedettebb hellyeí szántó föld, alsóbb része ingoványos, régenten járhatatlan hely volt, most Kaszáló azomban még most is van oly hely, hol a barom fülig bele sijjed. 14 Dóbógó szántó föld de van itt Kőbánya is. Ezen hely onnan vette nevét, mivel a rajta keresztül menőnek csodálatos dübögést ád. 15-ör Partos lo felemelkedett hely, alatta nádas to van, Körülcte Kaszáló. 16-or Hedri és Kender szer, részint Kaszálló, részint szántó föld. 17-szer Elötelek régenten legelő volt, most Szántó föld és Kaszálló. 18-or Csizma szúr legelő és Kaszálló csizma forma fekvéséért neveztetik igy. 19-szer Muszály düllő, a gazdaság szántó földje. 20-adszor Paptava hajdan Pap rét volt, most a gazdaság szántó föld és Kaszálloja. 21-ikszer Közép nagy út düllö a gazdaság szántó földje. 22-szer Huszár vár düllő a falu alsó részén, hajdan huszárok logeroztak itt, ez hely az oláh szállástol megy egy 600 lépésnyi távolságra, szemközt esik, régenten legelő volt, most szántó föld. A falu déli oldalától csúcs; vagy is Zacskó módon Keletfelöl nyugotnak, nyúlik el a község legelője. Széksos föld, a barmot e határon nyáron által sózni nem kell. Szűk legelő kevés füvet de mind a mellett is kövérbarmokat mutat.- Ezen legelő a Muszály düllöig nyúlik. 23-ik Ennek délfelé esö részén a Miskolczi útvonalig terjedő földet Ludasnak hivják, ezen útvonal választja el a Mező Bényei határt a Bekecsitöl. 24-ik Csátés ez hajdan legelő volt mos Kaszálló és szántó föld. - E közt volt a Becsali nevű csárda, mely jó és olcsó itala által, sok utazott be csalt, és az ott levő korcsmáros, kinek több rabló czinkos társai levén, sok ártatlant ki raboltak és meg is öltek; mely gonosz tettek ki tudódása után, e hely el pusztítatott, le is égetetett, most szántó föld van a hellyén. Ezen községgel szomszédok kelet és déli oldalról, a Bekecsi határ.- Nyugoti oldarol a Megyasszai határ. Éjszakról a Monoki határ. Mező Bénye határa öszves kiterjedésben 3085 Catastralis hold, és 1163 •—»öl. Régi iratok a községnél nem léteznek, hanem véneink ki ős atyjuktol a fent Írtakat hallották, azok jelenletökben teljes kézséggel hivatalosan feljegyeztem. Mező Benyén Május 15 1864 Remenyik Márton Jegyző. [Megyaszó] Megy asszó Mező Város, fekszik Zemplén Megyében a Szerentsi Kerületben Nyugott éjszakra, hol Zemplén Megye kezdetét veszi, az úgy nevezett Harangod ér forrásánál; szó hagyomány szerint itt lett volna az Alföld kezdete.- e Városnak tudomásunk szerint más neve soha sem volt, tsupán ezen a néven ösmeretes.- E Város először 1629-ben Octobr. 29-én kelt Felső Vadászi Rákóczi György Borsod Megyének Fö Ispánya által adott Szabadság levelében még Falunak 488