A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

Egyházakhoz tartozik.- A Község határán keresztül folyik a Takta, Tokaj felöl, és Lucznál - ha a Mádi Tállyai, és Szántai hegyekből hó olvadásból eredt patakokból meg telik Lucznál egy Zsilipen leeresztik a Tiszába, míg a Tisza szabályozás nem volt e' folyó temérdek halat adott e vidéknek, ezen kívül Legyes Bénye felöl a Gilip patak follya keresztül határunkat, 's a Szadai határnál a Taktába ömlik, hol egy két kerekű malmot hajt. Bekecs községéhez tartozik még közigazgatási szempontból a Harangod puszta. N. m. Gf. Andrássy György úr ö extja birtoka, e' vidéken a legg jobb és legg szebb főid, rét, és legelő, sok és czélszerü gazdasági épületekkel, és egy vendég fogadó, és álással ellátva a „Csillag"-hoz czimezve, innen az egész puszta „Harangod Csillagnak hivatik. Harangod nevezetét Szada, Harkány községek határain látható domboktol nyerhette, mellyek a nép monda szerint a Tatárok pusztítása alkalmával ördombokul használtattak, és harangok által tudatták egymással a veszély közeledtét (:mint jelenleg Telegram által:) - e pusztán keresztül megy egy patak - mely Megyasszo felöl jőve a Harkányi határba a taktába esik - e folyó „Harangod ér" nevet visel. Bekecs Május 1-n 1864. Hegymeghy László Jegyző Berzék községe hely leírása Bcrzék helysége fekszik Zemplén Megyében a' Gesztelyi járásban, határa Keletről Sarkad nevű puszta, délkeletről Hidvég falu, Délről Ónod mezőváros, Délnyugotról Sajó Lád helysége, éjszakról Külső és Belső Böts helysége, semmi más elnevezéssel vagy eredetérc vonatkozó sajátsággal nem bir. Mindöszvc is annyit lehet róla udni, hogy már 1600-ban már neve alatt fent ált 's ezolta bár sok viszontagságon ment keresztül folyvást megtartá azt.- Hogy honnan népesitetet, erre nintsen semmi tudomás, hihetőleg előbb valami gazdag föld birtokos jószága lévén, folytonos pusztítások elöl menevő népség álta népesítetett meg.- Nyelve tiszta magyar, vallás a romai Catholika és helvét hit valásu, de laknak benne izraeliták is népesége 300. lelken felül van. Folyója a Hernád melly épen mellette sokszor nagy Kárára hömpölygeti ragadós hullámait, általa a' Község határa két részre oszlik, mellette teszik a' szilas hát nevezetű halom mellyet hajdan Klastrom diszesite, most azomban még maradványaira sem lehet akadni. A' községi dűlök közül neveetesebbek. A' Petri dűlő, egy hajdani birtokosáról nevztetve, ki ezen részt bírta, Alsó berek alja, hellyén hajdan erdő 's berek volt, lassanként azomban népesülvén, ki irtatott, 's szántó földé változtatott, Fetskés alja, mellette lévő Grófi tanyától, melly ugyan nem a helység határába tartozik nyeri nevét, tsekély erdeje a Hernád partja melett, 's e' mellett még tsekélyebb rétje, a többi szántó földje, melly a harangod felé van, fekete, és a' Hernád túlsó részén Sajó Lád felé fekete homok, 's közép termést szokot hozni. Berzék 20 (!) 1864 Major Pál pp Jegyző. Hely nevek Hernád Némethi Községből -Zemplén Megyéből. 1.) A' Megyének 's a t Neve, hová a helység tartozik? Hernád Németi falu, tartozik Zemplén Vár megyéhez Hegy alyai járáshoz,- Gesztelyi Szolgabírói Kerülethez. Unghvári pénzügy igazgatósághoz - Szerencsi Adó hivatalhoz - ugy Szerencsi Orvosi Kerülethez - Majorságilag fele részben Ónodi Uradalomhoz. Egyházilag: A Tokaji Rom: Cathol Esperestséghez. Alsó Zempléni Reform: Egyház Megyéhez. Eperjesi Gör: Cath: Püspökséghez, ez ideig a' Mádi Zsidó papsághoz. Rákóczi Nemzetség idejében ennek birtokához tartozván Hajdú Városnak Neveztetett. Minthogy a' Hernád folyó Keleti oldalán fekszik, azért Neveztetik Hernád Németinek - Meg külömböztetésül a Hidas- tornyos- Sajó- Szatmár- alsó- felső- 's a' t. Németitől. Határának Kelet felöli Körül belől '/3-ada tartozik a' Harangod Vidékhez - melynek Megyaszó Város - Csillag puszta - Új Világ puszta - Harkály - Szada falvak - 's a t Hír szerint harangod Nevet Nyert azon harangról, melyei a' tatárok közelsége hirdettetett. 482