A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Sümegi György: „Alkalmazott és finom művészet között nincs különbség” Szalay Lajos levelei Konecsni Györgynek (1969)

Szalay szinte élet- és művészi pályája rövid foglalatát adja e leveleiben. Említi, hogy „az 1956-os események grafikai parafrázisa" milyen hatással volt sorsa alakulására. Kiemelten kezeli életműve csúcsteljesítményét, Genezis című rajzkönyvét, amelynek a bemutatásához fontos tanulságként hozzáfűzi a mindkettőjük munkásságát (ez is öszszekapcsolja őket) mélyen meghatározó szemléletet: „alkalmazott és finom művészet között nincs különbség". (A finom művészet itt az autonóm képzőművészetet jelenti természetesen.) 1. Szalay Lajos Konecsni Györgynek

3 New York, 1969. március 27. Kedves Gyurka, Múlt év december 28-án írott és hajó-postán küldött leveled az amerikai dokkmunkások sztrájkja miatt csak most érkezett meg. Igyekszem is megválaszolni még azon melegében. Nagyon jól esik olvasnom, hogy nem volt igaz az a tüskézés, mintha Ti miattam siettetek volna le a Balatonra. Én egyébként akkor is úgy éreztem, hogy Nektek életszükséglet volt a minél gyorsabb kikapcsolódás. Ebben a hitben kerestelek is Benneteket, de Bényi László,

4 akinek az autóján igyekeztünk Hozzátok, sehogy nem tudott Rátok akadni. így aztán szépen visszamentünk - a lányommal - Pestre, ahol elkezdtek történgetni azok a „cirkuszok", amiket én akkor észre sem vettem. Egyszerűen úgy gondoltam, hogy Kerényi,

5 már úgy öregesen, mint jó magam is, rigolyásan idétlenkedik, és bolhás kutya módján arra vakkantgat, akit éppen oda visz az útja. Még Pogány Ödön Gábornak

6 is emlegettem, hogy sajnos, Jenő személyeskedő csipkelődéseit nem igen tudom lenyelni. De csak már itt, New Yorkban és leginkább Juci

7 68-as látogatása után eszméltem rá, hogy Jenőéket valami más piszkálta, mint amit látni hagytak. Lehet, hogy ebben is tévedek, hiszen csak a saját találgatásom, hogy valakik egy bizonyos szerep eljátszását várták tőlem, és én a bemutatón csúfosan megbuktam. A rikács és a vicsorgások csak ki fütyül tetésem zajai voltak. Nagy általában az összbenyomásom erősen emlékeztetett a. feltámadás Kakucskánra? és szinte hallottam a biztató suttogást; kuss csak vissza, szent öreg. Apropó, öregség. Láttalak és olvastalak a Magyar Hírekben hatvanadik évfordulód alkalmából. Pár hónap múlva én is követtelek. Számosan üdvözöltek aggastyánságom küszöbén, és én komoly magam elé bámulással hallgattam nekrológjaim előlegeit. Béke ősz hajamra. Véletlenül születésnapom környékén a New York Times

9 tizenegy rajzomat közölte vasárnapi irodalmi mellékletében. Eddig még amerikai művészektől is csak egyet-egyet közöltek. Tíz évvel ezelőtt ez a siker pénzre váltható reklámot ért volna. Ma már csak babérka. Ha már a babéroknál tartunk; remélem tudod, hogy itt is találkozom a neveddel, és nem magyar közleményben. Karácsony táján is láttam plakátodat és a szövegben többszöri említésedet egy angol nyelvű kiadványban, A plakát hatvan - lehet hogy ötven - éve címmel. Téged, képességed és rangod aláhúzásával a szürrealista irányzat képviselőjeként osztályoz. Gondolom, hogy Te is láttad ezt a kiadványt, és nyilván meg is van Neked. Ha nincs; írjál és elküldöm (ha még ráakadok). 3 A Konecsni Györgynek írott Szalay-levelek a művész hagyatékában maradtak meg. A közlésükhöz való hozzájárulást a hagyaték gondozóinak köszönöm meg. Mind a négy Szalay-levél géppel írott, az aláírások autografok, fekete tussal. Az üdvözlés utáni mondatok és a negyedik levél az utolsó bekezdéstől ugyancsak fekete tussal írt autográf. 4 Bényi László (1909-2004) festő, művészeti író. 5 Kerényi Jenő (1908-1975) szobrász. 6 Pogány Ödön Gábor (1916-1998) művészettörténész, a Fővárosi Képtár (1947-50), majd a Magyar Nemzeti Galéria alapító főigazgatója (1957-1980). 7 Juci - Szalay Lajosné, szül. Szélinger Júlia. 3 A Feltámadás Kakucskán című elbeszélés Szabó Dezső műve. 9 A New York Timesban nem találtam a közlést. 455