A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Várkonyi Tibor: Barabás Miklós „Degenfeld család” című festményéről

kerülte a »hálátlan hasonlatosságot^ fiatalított, szépített. Nem az egyéniséget kereste többé, mint fiatalabb korában, hanem az emberi hiúságot legyezgette. És nemcsak az átlagos megrendelőket elégítette ki ily módon, hanem az ország kiválóságainak megörökítésénél is ez az elv vezette. Eszményi szépségű, szentimentális és üres tekintetű, nőies karakterű államférfiak, költők, tudósok és katonák kerültek ki ónja és ecsetje alól; tetszetős és népszerű volt amit csinált, de nem igaz. Agyonidealizált képmásai közül legjellemzőbbek és legismertebbek Petőfi Sándor és Kossuth Lajos arcképei."

12 Zádor Anna ugyanakkor hangsúlyosan mutat rá Barabás festészetének kétségbevonhatatlan értékeire is, mint írja: „Hogy számos műve mutat némi vázlatosságot a kidolgozásban (ruházat, kellékek), bizonyos egyformaságot a beállításban és arckifejezésben, amely költőt és harcost, főrendet és polgárt egymáshoz közelít, a mai szemlélőt nemegyszer meghökkentve: nem változtat semmit azon az értékes munkásságon, amelyet Barabás egész életében a kialakuló egységes művészet érdekében folytatott."

13 Abból a célból, hogy az összes Degenfeld gyermek egymás mellett legyen látható, és a fényképeik összevethetöek legyenek a festménnyel, közöljük a négy lánytestvér fotóit is

14 (4-7. kép). Anna, Berta és Emma fényképe feltételezhetően az 1864 körüli időből származhat.

15 Ilona fényképe valamivel későbbre, az 1875-80 közötti évekre datálható. Úgy hisszük, mindenképpen érdekességnek számít a művészi csoportportré és a modellek fotográfiáinak együttes megjelenítése. (Az arcvonások változása talán sokunkban saját mulandóságunk fájdalmas tényét is felveti.) Fentiek alapján úgy vélem, hogy a képen a Degenfeld-Beck házaspár öt gyermeke látható, a kép leírását ennek megfelelően kell módosítani a jövőben kiadott albumokban.

16 Leghelytállóbb és egyszersmind stílusos címként a „Degenfeld család virágai" adódik. Továbbgondolva a történetet, több mint valószínű, hogy volt, vagy van valahol ma is egy olyan, Barabás Miklós által festett kép, amely a Degenfeld-Beck szülőket ábrázolja, hiszen nagyon valószínű, hogy ha a neves festőt meghívták a grófi udvarba, akkor a megrendelőket is lefestette. 12 Szentiványi Gy., 1927. 14. 13 Fülep L. (főszerk.), 1970. 365. 14 Valamennyi fotó a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának gyűjteményében: Degenfeld Emma fényképe, Ltsz.: 105/1957; Degenfeld Berta fényképe, Ltsz.: 106/1957; Degenfeld Anna fényképe, Ltsz.: 108/1957; Degenfeld Ilona fényképe. Ltsz.: 441-1933. 15 A három fotó - a beállítás hasonlósága és a műtermi berendezés azonossága alapján is - úgymond egy lélegzetre készült sorozat lehetett. A készítés idejét a fotóknak az 1864-ben megjelenő ún. „Bazár Album"mal való feltételezett kapcsolata alapján valószínűsítjük. 16 A festmény reprodukciójával valamint a családtagokat ábrázoló, rendelkezésünkre álló fotókkal felkerestem Mécsné dr. Bujdosó Györgyit, a Magyar Tudományos Akadémia Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének tudományos főmunkatársát, igazságügyi antropológiai és humángenetikai szakértőt, és egyben felkértem, hogy szakvéleményben támassza alá, ül. ha úgy látja, támadja meg a fenti eredményeket. Az 5719/2005-ös iktatószám alatt kibocsátott, 2005. október 25-én kelt szakvélemény a vizsgálat leírását követően a következőképpen összegez: „A fentiek alapján egyértelmű, hogy az 1854-ben »A Degenfeld család« címen készült Barabás Miklós festményen a négy lánytestvér, Degenfeld-Schonburg Anna Zsuzsanna, Ilona, Berta és Emma szerepel. Feltehető, hogy a festményen szereplő lányokhoz igen hasonló fiatalember nem gróf Degenfeld Imre, hanem 1835-ben született fia, Degenfeld Gusztáv." 449