A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Várkonyi Tibor: Barabás Miklós „Degenfeld család” című festményéről

BARABÁS MIKLÓS „DEGENFELD CSALÁD" CÍMŰ FESTMÉNYÉRŐL VÁRKONYI TIBOR Régóta foglalkozom genealógiai kutatásokkal, így saját családom múltját is szívesen kutatom már hosszú évek óta. E családtörténeti nyomozás során került figyelmem előterébe Barabás Miklós (1810-1898) festőnek a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményében őrzött, „Degenfeld család" címen ismert festménye (1. kép). A gróf Degenfeld család neve helyesen „Degenfeld-Schonburg", a tanulmányban azonban a rövidített „Degenfeld" családi nevet használom. Elsősorban Barabás csoportarcképére koncentrálva mellőzöm a család történetének bővebb ismertetését, azzal a megjegyzéssel, hogy az őseik között mind a magyar, mind pedig az európai főnemesség színe-java feltűnik. Ilyen egyenesági ős például I. (Stuart) Jakab (1566-1625) angol király vagy éppen Zrínyi Miklós (1508-1566). Barabás Miklós „Degenfeld család" című festményének előtörténete A kép létezéséről az 1960-as évek előtt - legjobb tudomásunk szerint - nem tesz említést a Barabás munkásságával foglalkozó szakirodalom. A teljességre törekvő, Szendrei-Szentiványi-féle 1915-ös lexikon sem említi,

3 így nagyon valószínű, hogy a művet már jóval 1915 előtt elzárt magángyűjteményben őrizték. A kép dr. Petró Sándor (1907-1976) miskolci műgyűjtő gyűjteményében bukkant fel először. A nagyközönség számára 1963-ban vált ismertté, amikor is a magángyűjteményből kiállítást rendeztek Miskolcon, s a tárlat katalógusában a harmadik tételszám alatt, „Degenfeld család" címmel jegyzékbe is került.

4 A kiállítás rendezésére és a műtárgyak vizsgálatára dr. Bodnár Éva (1922-1994) művészettörténészt, a Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetőjét kérték fel. 1970-ben a még mindig Petró Sándor tulajdonában lévő képet egy újabb kiállításon állították ki, melyet ismét dr. Bodnár Éva felügyelt. A képre vonatkozó leírásban a következőt olvashatjuk: „A Degenfeld arcképről pedig önéletrajzában, képei jegyzék szerinti felsorolásában tesz említést."

5 Petró Sándor halálával 1977-ben a város tulajdonába, egyúttal a Herman Ottó Múzeum kezelésébe került a magángyűjtemény jelentős része, így Barabás festménye is. A kép mai napig a múzeum képtárának egyik gyöngyszeme. 1 Olaj, karton, 50x39,5 cm, J.j.l.: Barabás M. 1854, Herman Ottó Múzeum, Petró-gyüjtemény, Ltsz.: P.77.12. 2 A kép előtörténete a Herman Ottó Múzeum Képzőművészeti Osztályának közreműködésével került összefoglalásra. A festményt érintő eredményeimet az említett osztály biztatására adom közre. 3 Szendrei J.-Szentiványi Gy., 1915. 86-119. 4 A XIX. és XX. századi magyar művészet remekei. Dr. Petró Sándor magángyűjteménye. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1963. 5 Bodnár É.-Borbély L, 1970. 445