A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Goda Gertrúd: Holló Barnabás (1865-1917) élete és munkássága

A történelem kimagasló egyéniségeit megörökítő emlékművek születtek, azok, melyek máig a legreprezentatívabb fővárosi monumentumaink. Holló Barnabás Bocskai István, az erdélyi fejedelem szobrára kapott megbízást. A személyiség méltóságát Hollónak kitűnően sikerült megragadnia. Hallatlan komolyság és tekintély sugárzik Bocskai testtartásából, tudatos tekintetéből, a méltóságjelző buzogányt szigorúan markoló jobb keze pedig mérhetetlen akaraterőről árulkodik. 1903-ra lett kész a másfélszeres életnagyságú bronz mű és Budapesten a Köröndön kialakított esztétikus környezetben állt 1955-ig Bethlen Gábor társaságában (Vastagh György müve). Jelenleg mindkettő a legimpozánsabb helyen, a Hősök terének királygalériájában látható. A hajdúkerületi központ, Hajdúböszörmény, de a megyeszékhely, Debrecen is már régtől kívánt Bocskainak méltó emléket állítani. Egy időben versengtek egymással, azután mindketten Holló Barnabáshoz fordultak, látván a már meglévő sikeres pesti szobrot. Debrecen a szóban forgó alkotás másodpéldányát rendelte 4. kép. Bocskai István hajdúböszörményi meg, amit a kollégium közelében 1906- emlékműve (1905-1907) ban állítottak fel, Hajdúböszörmény városa azonban nagyobb stílű műben gondolkodott. Kezdetekben lovas szobrot szerettek volna, de végül egy kétalakos, nagy téri kompozíció született. A főtér az emlékmű számára lett kialakítva, s ez az egységes koncepció segít is a szoborban lévő hatást érvényre juttatni. A kerítéssel övezett, tekintélyes alapzaton Bocskainak a pestihez képest lényegében csak öltözékében és attribútumában eltérő alakját látjuk. Buzogány helyett alapító okiratot nyújt a hajdúk egy követét megszemélyesítő mellékfigura felé. A gesztust megköszönő férfi az öntudatos, az emberi szabadságra és méltóságra érzékeny ember egyik legszebb szobrászi megjelenítése a magyar művészetben. Levetett süveggel, zászlaját meghajtva köszöni meg a jótéteményt. A tömegelosztás, a figyelem vezetés a körüljárhatóság szempontjából is példás böszörményi Bocskai-emlék 1907-től eredeti helyén áll, s az abban megfogalmazottaknak továbbra is érvényt juttat. A köztéri szobrok nem csak hosszú időre szóló, felelősségteljes művészi munkát igényelnek, hanem komoly gazdasági vállalkozások is. Sok tehetség ennek hiányában nem tud kellően kibontakozni. Holló talán ezen képességének sem volt híján, amire maga az életmű a bizonyíték. Különleges helyzetekben lehetett rá számítani. Egy ilyen volt a Millacher-kút esete, amiről Kampis Antal a következőket írta: „1904-ben állítják fel a királyi Vár udvarán Stróbl Alajos Mátyás-kútját, ... s még ebben az évben készült el a budai oldal másik nagyszabású, szép kútkompozíciója is, a Millacher-kút. Megbízást 413