A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Simonyi Erika: Adatok a 10-13. századi kerámiakészítéshez Északkelet-Magyarországról

A mezőkeresztes-cethalmi öt házból álló tanyaszerü település (3. kép) leletanyagában csak állatcsontokat és kerámiatöredékeket találtunk, így pontos keltezése is nehezebb. Az egymástól távol, szórtan elhelyezkedő házak esetében feltételezhetjük, hogy nagyjából egy időben álltak. A zömében homokkal soványított, tagolt peremű, felső harmadában kiszélesedő formájú fazekak sürü közökkel bekarcolt csigavonallal és körömbenyomkodás-szerü bevagdosással díszített töredékei dominálnak az anyagban. A leleteket párhuzamaik alapján a 10-11. századra kelteztük. Nyolc Árpád-kori veremház és 15 szabadban álló kemence került elő Karos határában, Tobolyka dűlőn (4. kép). A házak gyakran egymás közvetlen közelében, néha egymásba ásva (5/6. ház) kerültek elő. Gyakori jelenség, hogy az elpusztult házak gödrében később szabadban álló kemencét alakítanak ki. A betöltésből előkerült kerámialeletek között döntő többségében kora Árpád-kori, csillámos-homokos agyagból formázott edényeket találunk, de néhány objektumból előkerültek az Árpád-kor második felére jellemző, széles közökkel bekarcolt csigavonallal díszített, tagolt peremű fazéktöredékek is. KAROS-TOBOLYKA 0 lom 4 h. ház k. kemence '""•_ 13 k 9 -• l ^0 3 U-~2 k \v O ' 3. h. '• v.. \ ;2 h 0 \ 8 h • • O { r~" * •'•' U <&»* ' 6k,.

4) „ „ | CD &\ r v ' , 3. \ ím V

lh o fft ';i í V"í. _S=x1 7h f'- ,6 h O 40 k, 4. tó/?. Karos-Tobolyka Szintén csak edényleletei alapján keltezhető a Pusztai Tamás által feltárt két Árpád-kori település. Mezőkeresztes-Lucernáson egy több évszázadon keresztül lakott Árpád-kori falu maradványa került napvilágra (5. kép). A kora Árpád-kori és a 12-13. századi objektumok szétválasztását megkönnyítik a feltáráskor észlelt szuperpozíciók és néhány olyan jellegzetes edénytípus jelenléte, mint a 10-11. századi bordásnyakú palack, vagy a 12-13. századi „bézs" kerámia." Hejőkürt-Cifrahát (6. kép) a mezőkeresztes-cethalmihoz hasonló tanyaszerű település lehetett az Árpád-korban, hiszen mindössze két veremház, egy kemence és egy árokszakasz került elő az M3-as autópálya nyomvonalában. A házak betöltéséből származó edénytöredékek - csigavonalas, bézs színű bográcsok és fazekak - a 12-13. századra keltezik. 5 Az általam bézsnek nevezett kerámiák színének meghatározása igen változatos a szakirodalomban: a világos kakaó-barnától a barnás-rózsaszínűig mindenfélével találkozunk. A PANTONE színskálában a 473 CVC kód írja le legjobban e kerámiák színét, természetesen csak általánosságban, hiszen az égetés során mindegyik más árnyalatú. A „bézs csoportot" egyébként nem csak a szín jellemzi, hanem az anyaguk és díszítésük is hasonló. Valószínűleg e típust tekinthetjük a régióra oly jellemző lehérkerámia előfutárának. 40