A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Goda Gertrúd: Holló Barnabás (1865-1917) élete és munkássága

nabás által készített portrék is emelték a művészi összhatást. (Széchenyi István, Széchenyi Béla, Széchenyi Ödön és Széchenyi Viktor büsztje.) A téma: a bátor tűzoltó felmagasztalása, midőn égő házból fiatal nőt ment ki. Tettéért egy angyaltól koszorút nyer. A Tűzoltó Múzeum archívumában megmaradt fotóról ismert kompozíció kisméretű, (30x15 cm-es, bronz) plakett változata is létezik (magántulajdon). Ezúton köszönöm meg a Tűzoltó Múzeum két munkatársának, Csicsmann Gyula alezredes igazgató és Minárovics János muzeológus uraknak készséges segítségét. Ha Holló Barnabás domborműveit vesszük számba, akkor meg kell említeni, hogy tudomásunk van egy Kinizsi Pá/-reliefről, midőn Mátyás király kedves katonája két kézzel aprítja az ellenséget (1912. Nagyvázsony - lappang), valamint 1930-ban került a székesfehérvári Szent Imre templomra a város látképét ábrázoló domborműve a Szent Imre-emléktábla címmel (Magony Imre: Székesfehérvár szobrai Székesfehérvár 1995. 203.). Egy-egy szobrászi életutat nyomon kísérve látható, hogy a kisplasztika az a műfaj, amikor az alkotó kötöttségektől mentesen, saját művészi invenciója szerint munkálkodik. Tulajdonképpen önarcképjellegű müvek jönnek létre. így születik meg Holló első népéleti ciklusa, melyhez sorolható a már említett Huszár lovon, a Betyár lovon (Lovas betyár), 1896 (MNG 52.884), Megy a juhász a szamáron (MNG 52.885). Furulyázó magyar fiúcska - lappang, Búsuló juhász (Kis furulyám szomorúfűz ága), 1896 - lappang. A hagyományos magyar nemzeti romantika tudatos vállalása érződik valamennyin. Ha témájukban el is térnek a kuruc kort felidéző, későbbi ciklustól, romantikájukat tekintve, együttérzést kiváltó hanghordozásukkal nagyon is rokoníthatók egymással. A legkézenfekvőbb kapcsolatot a Betyár lovon című mű képezi. Jele mutatkozik annak, hogy konkrét történelmi események megörökítését is fontosnak fogja tekinteni. A //. Lajos halála (II. Lajos király), 1897 (MNG 52.36., Pécs város gyűjt.) című lovas szobra azonban olyannyira historikus, hogy el is vész a részletekben. A páncélba öltözött ifjú király és megbokrosodott lova inkább ötvösművészeti, mintsem szobrászi ihletettségét mutat, s valamilyen megrendelői igény feltételezhető a mögött. Nincs meg az az elevensége, ami a romantikus hangvételű lovas szobrait jellemzi, s amiknek jelenleg is méltán jó műtárgypiaca van. (Kuruc vitéz lovon, bronz, 62 cm, Polgár Galéria 1999.) A művész lelkét feltáró kisplasztikáinak egyike a Centaur (Rokkant kentaur, Kolduló kentaur) 1908, bronz (42x30 cm MNG Ltsz.: 64.19N). A koldustarisznyás, mankón botorkáló figurával nagy részvétet vált ki, s mind a mai napig az egyik legtöbbet szerepeltetett műve. Mint látni fogjuk, legsúlyosabb művészi sérelmének idején alkotta, s minden bizonnyal abban saját fájdalmát fogalmazta meg. De 2. kép. Kuruc zászlótartó (1904) 407