A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Tarczai Béla: A 10-es honvéd hagyományok őrzése Miskolcon

megrendezte az első koszorúzási ünnepséget a laktanyaépület örököse, a Herman Ottó Gimnázium közreműködésével. Az ünnepséget bevezette és az ez alkalomra összehozott kiállítást megnyitotta a város polgármestere. A koszorúzáson részt vett özv. Horthy Istvánné is. Az Emlékbizottság a hagyományok újjáélesztése mellett célul tűzte ki a 10­es honvéd emlékek gyűjtését és feldolgozását, az egykori hadimúzeum visszaállítását, az elveszett emléktábla pótlását, az ezrednapok hagyományának visszaállítását 23 és a ta­nulóifjúság nevelési programjában a 10-es honvéd hagyományok felvételét. Az első ünnepséget követően minden esztendőben, a gorlicei áttörés évfordulójá­nak közelében megrendezte az Emlékbizottság a koszorúzási ünnepséget. 2003. május 12-én megtörtént a rekonstruált emléktábla felavatása az Intézet aulájában, 2005-ben pedig egy újabb kiállítás mutatta be a 10-es honvédek harcainak emlékeit. A hagyományápoló lengyelek A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének Borsod megyei csoportja, mint ha­gyományőrző és hadisírgondozó szervezet és az Emlékbizottság ügyvivője programba vette az első világháborús csatahelyek és a hozzájuk kapcsolódó katonatemetők meglá­togatását. Rövid időn belül sikerült kapcsolatot teremteni Limanowa és Gorlice város illetve az érdekelt járások vezetőivel. Mivel mindkét helyen ünnepséget terveztek a csa­ták 90. évfordulója alkalmából, örömmel és nem várt barátsággal hívták és fogadták a küldöttségünket. 2004. december 11-én a csata színhelyén telepített és kiválóan gondozott temető­ben emlékeztünk huszárjaink és honvédjeink hőstettére. 24 Meglepő és megható volt, ahogy a lengyelek megemlékeztek a magyar katonák hősiességéről. Itt tudtuk meg, hogy az oroszok visszaszorítását célzó csatákban a lengyel Pilsudszky Légió katonái is részt vettek. Gorlicében 2005. május első napjaiban járt küldöttségünk. A véletlen úgy hozta, hogy a kassai 39. hadosztály valamennyi ezredében szolgált magyar katona fia, tehát a galíciai hadjárat részeseinek leszármazottai jelen lehettek az ünnepségeken. Limanowában barátaink Molnár Ferenc 25 haditudósításának magyar nyelvű változatával leptek meg bennünket, Gorlicében pedig az áttörés emlékeit és eseményeit bemutató, ekkor megnyílt múzeum utcai frontján található magyar nyelvű felirat, a termekben mindenütt magyar nyelvű eligazítás okozott meglepetést. A vendéglátók baráti segítségével alkalmunk volt több első világháborús katona­temetőt felkeresni. Ezeket a temetőket még az osztrák-magyar hadvezetés telepítette, abból az elvből kiindulva, hogy a hősi halottakat ott, vagy annak a helynek a közelében kell eltemetni, ahol elestek. A sírkerteket és a sírjeleket osztrák és lengyel művészek tervezték és olasz hadifoglyok építették. A legmegdöbbentőbb élményt a Luzna-Putski 400 m magas, meredek domb oldalában lévő temető nyújtotta. A sírok elhelyezése való­jában azt a benyomást kelti, hogy mindegyik katona azon a helyen nyugszik, ahol életét vesztette. Ebben a temetőben 134 magyar, köztük 34 10-es honvéd alussza örök álmát. Rájuk, és valamennyi 10-es honvédre, emberségükre, hősiességükre emlékeznünk kell. Az ünnepségekről a napi sajtó részletesen beszámolt. 24 Hadifogoly Híradó, 2005. 2. és 4. szám 25 Azonos a Pál utcai fiúk írójával. 373

Next

/
Thumbnails
Contents