A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Tarczai Béla: A 10-es honvéd hagyományok őrzése Miskolcon

A szoborbizottság több szobrászművésznél tájékozódott, végül is Vass Viktornál rendelte meg a szobrot 11 000 pengős összköltséggel. Közben 1927. május 5-én, az ezrednapon Doroghy Daubner Samu altábornagy, egykori ezredparancsnok ezüst ereklyetartóban limanowai véres földet adott át az ezrednek, s ezt a megyei múzeumban helyezték el. A 10-es honvéd szobor felavatása 1927. október 9-én, rendkívüli ezrednap keretében történt, a Rudolf laktanya főbejárata előtt. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott József főherceg tábornagy, a császári és királyi 4. hadsereg utolsó parancsnoka. A szoboravatás előestéjén a Lévay József Közművelődési Egyesület ünnepi hangversenyt rendezett a színházban. Az emléktábla felállításának terve nem került le a napirendről, de most már más elképzelés alapján. A szervezőbizottság eredetileg azért akarta a táblát a Rudolf laktanyában elhelyezni, hogy az utód honvédek szeme előtt legyen, és hogy ne felejtkezzenek el a 10-es honvédek tetteiről. A szobor felállítása után ezt a célt az emlékmű szolgálta, tehát az emléktáblának célszerű volt más helyet keresni. Ez pedig a volt József laktanya lehetett, éspedig az utcai fronton, hogy az arra járókat is emlékeztesse a nagy hírű gyalogezred. Újabb gyűjtési akció eredményeként 1928. május 6-án, az ezrednap keretében Sáfrány Géza altábornagy, volt ezredparancsnok avatta fel az emléktáblát. Ezzel egy időben a város a Serház utca nevét Tizeshonvedra változtatta. Az emléktáblát az új lakó, a csendőrség nevében Kertész Jenő alezredes vette át. A táblán a következő szöveg olvasható: „1889-1914. Ebben az épületben nevelte a magy. kir. miskolci tizes honvéd gyalogezred a magyar fiúk ezreinek testét-lelkét a nemzet nagy harcára. 1914—1918-ig több mint negyvenezer tizes honvéd indult innen a dicsőség mezejére. Ezt az emléket a tizes honvédek örök emlékére emelte 1928. évi május 6.-án, a harcból visszatért bajtársak kegyelete. Ezen utcát pedig Miskolc thjf. város közönsége Róluk nevezte el Tizeshonvéd-utcának." Az emléktáblát Edelstein Hermann és fia vállalata készítette, és a szöveg szerzőségét egy magánbeszélgetésben Sassy Csaba vállalta. A felavatott emléktáblát beszéd kíséretében megkoszorúzta Hodobay Nagy Sándor polgármester és Bónis Aladár alispán. József főherceg ezúttal levélben köszöntötte

14 a 10-es honvédeket, melynek utolsó bekezdése így szólt: „Lelkem egész szeretetével üdvözlöm a tizes honvédeket, a Magyaros hőseit. Isten legbővebb áldását kérve rájuk volt hadvezérük és hű bajtársuk, József főherceg." Az ezrednapokon és a sajtóban is megjelent felhívás a volt ezredtagokhoz és családjaikhoz, hogy az ezred életéhez kapcsolódó emlékek, tárgyak átadásával segítsék egy „hadimúzeum" létrehozását. Ennek a felhívásnak is volt foganatja, mert rövid idő alatt sok érték gyűlt össze. 1929. május 5-én Szabó Sándor altábornagy, az ezred utolsó parancsnoka felavathatta a gyűjteményt a megyei múzeum által rendelkezésre bocsátott helyiségekben. Az állandó gyűjtemény megszületésének előzményei is voltak.

15 1917 decemberében az ezred Miskolcon „hadikiállítást" rendezett az addig begyűlt anyagból. Ezt azután Egerben és Gyöngyösön is bemutatták. A 10-es honvéd hadimúzeum anyaga a második világháború idején, biztonsági okokból Egerbe került, megőrzésre. Sokáig nem tudtuk, mi történt vele, és elveszettnek hittük. Hosszas kutatás után kiderült, hogy az anyagot a Hadtörténeti Múzeum Budapestre 14 Magyar Jövő, 1928. május 8. 15 Gulya István tanulmánya, 2000. 368