A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dózsa Viktória: A „Weidlich”-palota Miskolc kereskedelemtörténetében

megtekintése is bárkit is kielégíthetnek, igazán élvezetet nyújt. A vásárló, mint a nem vásárló közönség, de kivált a lányos anyák, a bútorgyáros által egyformán szívesen láttatnak, és készségesen kalauzoltatnak a bútorlabyrinthok között. A szépészet és ízlés minden barátját felhívjuk ezen telep megtekintésére, mely oly nagyszerű, hogy nemcsak városunknak ékessége, de a fővárosnak is méltó díszét képezhetné."

93 1902. március 16án alakult meg Miskolcon a Miskolci Demokrata Kör, melynek első elnöke lett. Ez a csoportosulás klubként működött, politikai összejöveteleikre fővárosi előadókat hívtak. S bár politikai jellege nyilvánvaló volt, mégsem kapott jelentős szerepet a város életében.

94 1911-től a cég kötelékébe felvette társtagnak Pick Eleket, így ezután kereskedelmi társascégként működött a bútorkereskedés.

95 1914 húsvétján a miskolci polgárok vele is találkozhattak a művészi plakátkiállításon. A Miskolci Napló tudósítása szerint „a lila félfüggönyökön átszűrődő világosság gyönyörű, színes fénykévével esik a terített ebédlőasztalra, mely úgy van elrendezve, akárcsak egy lakodalmas asztal."

96 Gondos Sándor híres úri- és hölgyfodrász, borbély volt. A kezdetektől a Weidlichudvarban fogadta a vendégeket. 1913-ban modern berendezéssel csábítgatta vendégkörét. Villamos hajszárítóval dolgozott, emellett különböző hajmunkákat is vállalt, úgy mint parókakészítést, hajfonatokat, frizettet, hajpótlékokat, melyek elsőrendű valódi hajból készültek. Hajfestéshez, hirdetése szerint növényi kivonatot használt. Nagyobb alkalmakra különleges frizurákat ígért azoknak, akik nála szépültek. Vidéki megrendeléseket is vállalt, minta után, s helybeli megrendelésre házhoz is ment. Mindemellett divatos fésűket, csatokat, hajrátokat, bontófésűket is lehetett nála kapni. Mindezekhez szolid árakat ígért.

97 1916-ban, valószínűleg a városban elsőként az urak és hölgyek részére bevezette az amerikai gőz másságét, ára 50 fillér volt. Weisz Teréz gőzmosó, ruhafestő és vegytisztító gyárának felvételi boltja működött az udvarban. 0 volt az, aki a még jórészt ismeretlen mosodai ipart igen szerény eszközök mellett, egészen kicsiben kezdte meg, 2-3 alkalmazottal. 1912-re Ganz-féle villanymotor, és mintegy 20 db különféle gép végezte a munkát, nagyszámú személyzet felügyeletével. Erős nyomású gőzzel mosott, s a tudósító szerint naponta 12 000 db gallért készít a mosoda. A hölgy bevezette a házi ruhák mosását, s a cikk szerint még a kevésbé tehetősebbek is itt tisztíttatták ruháikat, mert nem drágább, mint az otthoni mosás. Az egykori Arany János utca 3. szám lett a központ, segítője pedig sógora volt. Minden nagyobb városban volt képviselete.

98 1912-ben részt vett a Miskolci Országos Háziipari és Amatör Kiállításon, ahol kitüntették. A kiállításon Weisz Teréz mosógyáráról elismerően szóltak. Üvegszekrényben mutatta be az általa kimosott ruhadarabokat, s hogy ezek nemhogy tönkrementek a mosástól, hanem olyan állapotba kerültek, mintha csak újak lettek volna. Az újság is Miskolc legelső és legjobb mosógyárának tartja, s a kiállítási anyagával csak megerősíti a róla alkotott közvéleményt.

99 A Grünwald Lajos vezetése alatt felemelkedett céget 1914-ben ott találjuk a Miskolcon megrendezett művészi plakátkiállításon is, s a Miskolci Napló külön cikkben méltatja, kihangsúlyozva a cég szenzációs reklámjait. Weisz Teréz cégének Halász-Hradil Rezső festőművész tervezett egy Borsod, XXV. évf. 13. sz. 1891. március 26. Thurzó Nagy L, 1965. X. k. 33-34. B.-A.-Z. m.Lt. VII. 1/c.Ce. 2173. Miskolci Estilap, XXIII. évf. 87. sz. 1914. április 17. 2. Miskolci Napló, XIII. évf. 288. sz. 1913. december 16. 8. Ellenzék, XI. évf. 38. sz. 1912. április 2. 3-4. Ellenzék, XI. évf. 38. sz. 1912. április 2. 1. 358