A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dózsa Viktória: A „Weidlich”-palota Miskolc kereskedelemtörténetében

1946. október 25-én halt meg Weidlich Pál. November 3-án temették el a mindszenti temetőben. Sírja már nincs meg, a temető gondnoka szerint azóta rátemetkeztek. A villa emlékkönyve, illetve néhány levéltári forrás segítségével sikerült a Weidlich család és a kiterjedt rokonság: az Árva, a Túry, a Lichtenstein család családfáját összeállítani. Ebből kitűnik, Miskolc vezető családjai a beházasodások révén szoros szálakkal kapcsolódtak egymáshoz. A Weidlich-villa hitóriája „Se házigazda, se bor, se szívesség különb, mint Weidlichéknél nincs. Ez mind ,,A1 igaz! A Weidlich család Lillafüred legszebb részén, a Hámori-tó partján építkezett. Vendégkönyve fennmaradt, ennek alapján rekonstruálhatók a család társadalmi kapcsolatai. A forrás lehetőséget ad arra, hogy megállapítsuk a hétvégi villák funkcióját, a családok életében betöltött szerepét. Kitűnik, ez a villa volt társadalmi érintkezésük egyik legfontosabb színtere. Barátságok, üzleti kapcsolatok köttettek a nyaralóban, s mint látni fogjuk, a családi ünnepeket sem a városi lakásukban tartották, „...egyre szűkebb lesz a völgy, s végre egészen kősziklák közé szorul, meredek, vad kősziklák közé, s az út fölfelé tart kanyargósán a Szinva partján, mely számos zuhatagot képez, fönn pedig a hegyen tóba gyűl, melynek vize sötétzöld, minthogy tükre az őt környező bércek erdejének." írja Petőfi Sándor Kerényi Frigyeshez írt egyik levelében.

48 A hámori települések, a tó és a nyaralótelep benépesülése a 19. század végén kezdődött. Alsó- és Felsőhámor képeslapokon mutatkozott be az ország előtt. Az erdei tisztáson épült nyaralótelep gr. Bethlen András földmívelési miniszter kezdeményezésére 1892-ben keletkezett. Van kétemeletes vendéglője, vendégszobával. A szobák árai mérsékeltek. Van a telepen 11 nyaraló, ezek közül néhány bérbe is kiadó. Lehet azon felül olcsó nyári lakást kapni a községi lakosok házában is."

49 A Weidlich-villa 1906-ban készült, építési dokumentációit sajnos nem ismerjük, mert ezeket a földművelésügyi minisztériumba kellett jóváhagyásra felküldeni, vagy az ott készített tervek alapján építkezni. A vendégkönyv képein és egykorú fotókon látható, hogy az épületet terméskőből készült patinás kerítés övezte. A kétszárnyú, kovácsoltvas kapu a villa minden vendégének hívogató látványt nyújtott. Erdélyi stílusban faragott oromzatával és tornyocskájával meghitt látványt nyújt ma is.

50 Később a tó partján épült villa tulajdonosa az erdészettel történt megegyezés után csónakparkot létesített, amiből tetemes jövedelmet szerzett. Ez 1927-ig tartott, amikor a Palotaszálló építkezését megkezdték. Ekkor a csónakázást az erdészet házi kezelésbe vette, ez szintén szép jövedelmet hozott, május 1-től szeptember l-ig a napi bevétel kb. 1000 pengő volt. Ez a hasznosítás 1944-ig tartott, amikor a csónakpark elpusztult.

51 A villa emlékkönyvét 1909 és 1944 között vezették. Már az első évben híres vendéget köszöntöttek itt: 1909. július 4-én Gabányi Árpád járt feleségével a villában, aki 46 Vö. Dobrossy 1., 2000. 7. k. 257-262. 47 Idézet a villa vendégkönyvéből. 48 http://www.lillafured.com/kalauz.html 49 Dobrossy /., 2000. 7. k. 245-247. 50 Dobrossy I., 2000. 7. k. 258. 51 http://foldvary.fw.hu/lillatortl .html 349