A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dózsa Viktória: A „Weidlich”-palota Miskolc kereskedelemtörténetében

között a Magyar Turista Egyesület pénztárnoka, ellenőre (1901-1902) majd 1908-tól alelnöke volt.

15 A Borsodi Bükk Egylet másodalelnöke, amely 1894-ben alakult a „Miskolci Athletakör Turista" osztályából, mint a Magyar Turista Egyesület egyik osztálya. 1898-ban adták ki az első „Bükkvidéki Kalauzt", a Bükk hegység első turistatérképét. Az egyesület építette fel 1900-ban a hámori Dolha-tetőn a Zsófia-tornyot. Emellett 4 csónakot tartottak a Hámori-tavon a nyaralók és kirándulók részére. Kirándulásokat szerveztek, ezeket a miskolci lapokban közzé is tették, illetve Bükköt ismertető felolvasásokat tartottak. Az egylet elnöke báró Vay Elemér, tagjainak száma 200 fő volt.

16 Weidlich Pál 1910-ben kérvényt nyújtott be a Kossuth és Deák (ma Déryné) utcát egybekötő és a Széchenyi utcával párhuzamos új utca megnyitására. A városi tanács a mérnöki hivatalt kérte fel, hogy helyszíni szemle útján állapítsa meg, hogy a magántelkekből hány négyszögölt vennének el. A továbbiakban az építési bizottság tárgyalt az ügyről.

17 1911-ben a városi virilisek között találjuk Weidlich nevét. A legtöbb adót fizető Schrecker S. Lipót volt, 4417,68 koronával, Weidlich a 33. helyen van, 1571, 02 koronával, apósa az utolsó előtti a felsorolásban, Fürész Ferenc neve mellett 790, 80 korona áll. Sikerült megelőznie apósát, ami vagyona gyarapodására utal, s felemelkedését alátámasztja.

18 A Széchenyi u. 20. szám alatti épület 1912-ig a Weidlich család tulajdona volt. Ez az egyemeletes kereskedő-polgárház lakó- és üzletházként funkcionált. Az épület reliktumként őrzi a 19. századi városi polgárság lakóház-eszményét. Már az 1686-os törökadó névjegyzékben is találkozunk vele, a 18. század első felében a város tulajdonába került a telek, ezután görög kereskedők szerezték meg, s a földszinten ruhaüzletet alakítottak ki. (Napjainkban is ezt találunk benne.) 1912-ben készült el a szemközt épült palota, a korabeli Miskolc egyik leglátványosabb üzletháza és bérháza, ahová a Weidlich család átköltözött. Mellettük a telek hátsó traktusán egy zsidó borkereskedőt és Ungár József kékfestő műhelyét jegyezték fel, majd a ház leghíresebb tulajdonosa a Szeremley család volt a két világháború között.

19 1912. március 11-én 73 éves korában halt meg apósa, Fürész Ferenc, aki évtizedekig vezető alakja volt a miskolci kereskedővilágnak. Kereskedelmi tanácsosként jelentékeny szerepet játszott a város gazdasági életében. A társasági élet népszerű tagja volt, komoly, kiváló szaktudású kereskedőként ismerték Miskolcon. Decemberben újabb gyásszal kellett megbirkóznia a családnak, édesanyja 84 éves korában elhunyt Szombathelyen. Borsod megyében, Kemely-pusztán lakott és Miskolcon is széles körben ismert volt.

21 1913. szeptemberében avatták fel azt a bükki pihenőt, mely Weidlich Pál nevét viselte. A Miskolci Naplóban Radó Sándor írt az eseményről, a kiránduló társaság sétáját írta le a pihenőig. A túrát Túry József vezette, Weidlich sógora. A társaság hajnalban családostul, gyerekestül vágott neki a sétának, s reggelizés közben avatták fel az erdei 15 A magyar hegymászás és turizmus arcképcsarnoka, http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/w/weidlipl.htm 16 SzendreiJ., 1911. IV. k. 648-649. 17 Miskolcz 1910. évf. 78. sz. 2-3. 18 Ellenzék X. évf. 138. sz. 1911. nov. 28. 4. Itt jegyzem meg, hogy a szakirodalom szerint csak az 1920-as évektől találjuk a város legtöbb adót fizető polgárai között. Az említett újságcikk bizonyítja, hogy az állítás nem teljesen pontos. Igaz ugyan, hogy még a „nem túl előkelő" 33. helyen áll, mégis a pontatlan megállapítás azt feltételezi, hogy Weidlich csak a háború után került fel a város vezető rétegébe. 19 Dobrossy /., 1995. 148-150. 20 Ellenzék, XI. évf. 30. sz. 1912. március 12. 3. 21 Ellenzék, XI. évf. 139. sz. 1912. dec. 3. 4. 343