A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dózsa Viktória: A „Weidlich”-palota Miskolc kereskedelemtörténetében

A „WEIDLICH"-PALOTA MISKOLC KERESKEDELEMTÖRTÉNETÉBEN DÓZSA VIKTÓRIA Nincs miskolci, aki ne hallotta volna már a „Weidlich" nevet, amely fogalom a városban. Általában a „Weidlich-udvar" szókapcsolat jut először eszükbe, azt már kevesebben tudják, hogy melyik épület udvaráról van szó. A családnév még ennél is kevesebb helybélinek mond többet egy egyszerű névnél. Az idősebb miskolciak emlékeiben viszont még él egy jó nevű füszerkereskedés, amely az államosítás után is, bár megváltozott külcsínnel, de tovább élt, egészen az 1980-as évek elejéig. Ki volt Weidlich Pál és milyen szerepet töltött be a város irányításában, gazdasági és társadalmi életében? Hogyan helyezhetjük el a város kereskedelemtörténetében? Hol van a Weidlich-udvar és mit tudunk a Weidlich-palotáról? Miért fontos és egyedülálló ez az épület a város történetében? Alábbiakban ezekre a kérdésekre keresem a válaszokat. Miskolc kereskedelemtörténete feldolgozott, de vannak témák, melyek kutatásra szorulnak: nevesebb kereskedők, iparosok életrajza hiányos, tevékenységük, munkásságuk elfeledett. Pedig ugyanolyan fontos lenne ezeknek az embereknek az életét feltárni, mint a polgármesterek, művészek, tudósok biográfiáját. A város vezetésében betöltött szerepük teljesen más megvilágításba kerülne, ha többet tudnánk a virilisták gazdasági, társadalmi kapcsolatairól. Miskolc társadalom-, kultúr- és mikrotörténelme egyaránt gazdagodna a családtörténeti dokumentumok feltárásával és közzétételével. Faragó Tamás az igazi városlakó polgár mindennapi életéből indul ki, s bemutatja hogyan éltek, dolgoztak, szórakoztak a múltban elődeink, s ebből mi öröklődött tovább és mi változott. Weidlich Pál (1862-1946) élettörténete 1862. január 29-én a vasvármegyei Monyoró-Kál községben született. Apja, Weidlich Vilmos gróf Erdődy István birtokainak jószágkormányzója volt, 11 gyermeke közül Weidlich Pál volt a legkisebb.

3 Iskoláit Szombathelyen végezte, ezután kereskedelmi pályára lépett, valószínű kalandvágy miatt választotta ezt a szakmát. Tanulóéveit Bécsben töltötte, a Maria Hillerstrassén, Josef Voigt „zum schwarzen Hund" csemegeüzletében.

5 1881-ben jött Miskolcra, s Máhr Károly boltjában lett üzletvezető.

6 1 Thurzó Nagy L. 1965. II. k. 34.; Tóvári J., 1984.; Dobrossy /., 1994. 264-266.; Dobrossy /., 2003. 10. sz. 20.; Dobrossy /., 1993. 225. sz. 5.; Komáromy J., 1972. 36. 2 Faragó T., 1996. I. k. 131-132. 3 Ellenzék XI. évf. 139. sz. 1912. december 3. 4. 4 Thurzó Nagy L. véleménye mellett szól az, hogy ebben az időben nem volt teljesen megszokott Weidlich Pál pályaválasztása, az ő társadalmi rétegében. A lateiner családok többsége megmaradt birtokai igazgatásánál, vagy „jogászias" tevékenységeket folytatott. 5 Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Ad. 6. 95. 6 Máhr Károly 1830 és 1885 között élt Miskolcon, egy kereskedődinasztia 3. generációját képviselte. Magyarország iparosainak és kereskedőinek czím- és névjegyzékének 1892-es kiadása szerint 40 füszerkereskedő volt bejegyezve Miskolcon, köztük olvashatjuk Máhr Pál nevét is. Máhr Pál a város főutcáján hatalmas üzletházat épített. Apja, Máhr Nándor volt a „Fekete kutyához" füszerkereskedés korábbi tulajdonosa. Az üzletet 1756-ban alapították a Máhr-házban. (Széchenyi u. 35.) Dobrossy /., 1995. II. k. 186-189. 339