A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Fazekasné Majoros Judit: Fejezetek a szerencsi sajtó történetéből. A Tokaj-Hegyalja (1893-1919)

Szilva Béla ügyvéd lett, aki társszerkesztőket is kapott: Abaújszántóról dr. Stessel Szilárd és Tokajból dr. Szécsén Vilmos személyében. Dr. Szilva Béla, tállyai származású ügyvéd évekig Budapesten praktizált, majd 1898 végén költözött Szerencsre. Pesti évei alatt gyakran jelentek meg írásai különböző lapokban, tehát már volt lapírói, szerkesztői tapasztalata. A városba költözése után azonnal bekapcsolódott a helyi közéletbe, sok cikke jelent meg a Tokaj-Hegyaljában is. Az újság szerkesztését azonban a lap politikai újsággá válásakor vállalta el. Az arculatváltozást jól szemlélteti az alábbi táblázat, amely az újság néhány évfolyamának vezércikkeit

13 összegzi: hírlapírással kapcsolatos társadalmi problémák helyi közéleti gazdasági szőlészeti országos közéleti kulturális esszé vallási ismeretterjesztő népnevelő polititájékoztató kai törvenyismertető 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 3 14 19 8 3 10 2 8 2 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 1 3 17 8 16 1 13 3 3 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 3 10 7 23 12 4 9 5 4 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 2 8 8 15 6 4 12 7 10 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 1 6 11 4 0 0 9 0 0 22 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 1 12 7 4 0 0 8 1 3 15 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 0 3 9 5 3 0 9 2 2 19 1894 1896 1898 1900 1907 1908 1909 1914 1 1 7 2 0 0 0 4 0 44 Jól látható, hogy 1906 előtt többségében a helyi közélettel, illetve a környék gazdasági problémáival foglalkozott a lap. A szerzők gyakran világítottak rá társadalmi problémákra, és fontos szerepe volt a népnevelő, ismeretterjesztő írásoknak is. 1906 után viszont a helyi problémák visszaszorultak a „Hírek és vegyesek" című rovatba, a vezércikkek túlnyomó többsége az országos politikai eseményeket elemzi. Külön rovatot kapott viszont az iskolaügy, amellyel minden lapszám foglalkozott. A függetlenségi párt szakadása után a Tokaj-Hegyalj a Kossuth Ferenc irányzatát támogatta, Justh csoportját elítélte a „hazát nem ismerő radikalizmusa miatt". 1910 januárjától ismét - immár véglegesen - Simon József vette át az újság szerkesztését, s a lap fennmaradásáig, 1919 márciusáig ő maradt a tulajdonos-főszerkesztő. 1910 szeptemberében adták ki először a Tokaj-Hegyalj a képes irodalmi heti mellékletét, amelynek Garay Kornél volt a felelős szerkesztője. A főlap hírrovata szerint a mellékletet rendszeresen szándékoznak megjelentetni

1 , de ezt az ígéretet nem sikerült betartani, hiszen csak két lapszám látott napvilágot mindössze. Az újság arculata a világháború kitörése után újra nagy változáson ment át. A helyi hírek csaknem teljesen visszaszorultak, és szinte csak a frontról érkező, valamint az országos híreket közölte, így nem sokban különbözött más lapoktól. Az újság olvasóközönségéről nem sok információnk van, előfizető adatok nem állnak rendelkezésünkre. Tény, hogy a lap 1893-tól 1919 márciusáig, több mint 26 éven át folyamatosan működött, tehát ha nem rendelkezett volna kellő számú olvasóval, a laptulajdonos - bármennyire is szent célnak tartotta - nem működtethette volna jelentős anyagi veszteséggel. Bizonyos az is, hogy bár a kiadvány erősen Szerencshez kötődött, a 13 A vizsgált évfolyamok vezércikkeinek pontos címét a függelékben közöljük. (Fellelhetőek a szerencsi Zempléni Múzeum könyvtárában, és az Országos Széchényi Könyvtárban.) 14 Tokaj-Hegyalja. XVIII. évf. 38. sz. 1910. szept. 15. 326