A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Fazekasné Majoros Judit: Fejezetek a szerencsi sajtó történetéből. A Tokaj-Hegyalja (1893-1919)

Nyomdaüzemében önálló könyveket, folyóiratokat (magyar, francia, angol, latin és szlovák nyelven), különböző táblázatokat, takarékpénztári, községi, jegyzői és ügyvédi nyomtatványokat, árjegyzékeket, vignettákat, látogatókártyákat, levélfejeket, eljegyzési, lakodalmi és táncmulatsági meghívókat, gyászjelentéseket és téphető lyukasztású bárcákat is képesek voltak nyomtatni. 1893 elején Simon József elhatározta, hogy egy helyi lap kiadásával bővíti ki tevékenységét. Bízhatott-e a kiadó a lap hosszú távú fennmaradásában? Ha a Zemplén vármegyei helyi sajtót vesszük figyelembe, akkor lehetséges volt a siker, hiszen nem volt túl erős a konkurencia. A megyeszékhelyen, Sátoraljaújhelyen 1870-től folyamatosan jelent meg a Zemplén című társadalmi és irodalmi hetilap, Sárospatakon 1881-től adták ki a Sárospataki Lapokat, amely az Irodalmi Kör protestáns hitelvek alapján szerkesztett közlönye volt. 1893 elején ez a két lap jelentette ezen a vidéken a helyi sajtót, tehát a szerencsi újságnak szinte csak az országos terjesztésű sajtóval kellett felvennie a versenyt. A kiadó úgy ítélte meg, hogy Szerencs, valamint a környező települések közönsége igényel és elbír egy helyi problémákkal foglalkozó sajtóorgánumot is. Bár a kezdeti években nagy türelemre és kitartásra volt szükség, a századforduló után a lap helyzete megszilárdult, sőt az anyagi siker jelei is megmutatkoztak. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy e siker kivételes volt, hiszen a környék több településén is próbálkoztak hasonló jellegű hetilapok kiadásával (Tokaj és vidéke, Tokaji Újság, Abaújszántó és vidéke, Őrálló, Sárospatak és vidéke, Sárospataki Újság), de a fennmaradt adatok szerint

3 egyik lap sem tudott olyan sokáig fennmaradni, mint a szerencsi újság. #** „Micsoda vakmerő idea támadt egynéhány ember fejében? Mit akarnak e nyughatatlan elmék, hogy már nem találnak elég anyagot az olvasásra a fővárosi lapok óriási terjedelmében, s ív számra menő hirdetéseiben? - Ezeknek már a Lapoknak egymást Ígéretben és adományban túl Hezitálni igyekező tömege már nem elég? Avagy gondolják, hogy a szerénynek ígérkező Lapjok óriási szenzációt fog kelteni, hogy kapkodni fogják? - Ily és hasonló kérdéseknek volt kitéve mindenki, aki e Lap megindításának eszméjéről hallott valamit, és méltóan kételkedett, megmosolygásból pedig nem szűkölködött. Es most legyünk őszinték, bizony kíváncsi vagyok arra én magam is, mi lesz velünk, de bizalmam nagy, elmondom miért. - A mai lapok egyes vidékek anyagi érdekeivel nem törődve, kizárólag a főváros ügyeit tárgyazzák, a vidéknek abból csak akkor jut, ha olyan nevezetes dolgok történnek ott, hogy oda rögtön „Rendkívüli Tudósító"-t kell küldeni. A vidék képviselete aztán csakis addig tart, míg a tudósító kap érdekes eseményeket. (•••)- Városunk pár év óta a haladás és fejlődés oly fokára lépett, hogy azon megállani többé nem lehet. Ki a haladásnak akadálya lesz, bárki legyen az, annak ellensége lesz ez a lap. Nem szűnik meg addig folytatni a viadalt, míg a jó ügyet győzelemre nem segíti. (...) Szóval e kis lap nem egyes helybéli érdekeket, hanem Hegyalja érdekeit kívánja szem előtt tartani, de a nagyközönségre lesz bízva e lap ápolása is. Hogy mennyiben fog megfelelni ez ígéretnek, azt a közeljövő fogja megmutatni, ennél fogva mily élénk kíváncsiságfogadja első számának megjelenését, oly érdeklődés kísérje egész pályafutását. " 2 Zemplén-Hegyalja, 1894. jan. 4-i hirdetés alapján. 3

Az említett adatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1842— 1963. Miskolc, 1964. című kötetben találhatjuk. 320