A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején

szaesést csak az első világháborút követően tapasztalhatunk. Ebben szerepet játszott az ökrök nagyobb arányú alkalmazása is a földmüvelés terén. Az előzőekben bemutatott gazdasági viszonyok a mezőgazdasági munkán keresztül annak népességeltartó szerepét is kifejezik. A keleti palócok által lakott alacsony lélekszámú kisfalvak egyik közös vonása, hogy kevés volt közöttük olyan, amelynek lakosságszáma elérte volna a korszakunkban az 1000 főt. Látványosabb növekedést a régióban főként az Ózd és Borsodnádasd közelében fekvő helységek mutattak az ipari munkának, ezzel együtt pedig a bevándorlóknak köszönhetően. Sajóvárkony, Uraj vagy Járdánháza mellett ebbe a körbe tartozott Hódoscsépány is, melynek népessége a dualizmus idején majdnem megháromszorozódott (1869: 591 fő, 1910: 1703 fő). Összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy ugyanezen időszak alatt a korábban nagyobb lakosságú Domaházán alig több mint 10%-os volt a növekedés (1869: 876 fő, 1910: 974 fő).

54 A nagyarányú növekedés miatt 1904-ben a „Hódos" előnevet felvett Csépányt Ariótól és annak körjegyzőségétől leválasztva - közigazgatásilag különálló községgé szervezték. Az okokat - mint már utaltunk rá - nem csupán a demográfiai folyamatok kedvező alakulásában, hanem a tevékenységszerkezetben történt változásokban kell látnunk. Előbbiek a 20. század elejétől már községsoros részletezettségben rendelkezésünkre állnak: belőlük világosan kitűnik az élveszületések számának folyamatos emelkedése. Megfigyelhető továbbá, hogy a községben közvetlenül a századfordulót követő első években, 1900 és 1910 között nőtt legnagyobb mértékben a népesség száma. A népmozgalom két fő mutatója, a születések és halálozások tekintetében érdemes ötéves bontásban nézni az adatokat. 1901-ben 37 élveszületésre 19 halálozás jutott, 1905-ben 55, illetve 45, 1910-ben pedig 88, illetve 33 volt az arány. Mindez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy csak ebben az évtizedben 76%-kal emelkedett az összlakosság a faluban! A természetes szaporodás 277, a tényleges 738 főt tett ki, amíg a halálozások összes száma csupán 370 fő volt 1901 és 1910 között. A születések számában ezután további lassú javulás, 1920-tól kezdve azonban jelentős arányú csökkenés, míg a mortalitásban stagnálás és némi növekedés vehető észre.

55 Az alábbi táblázat a demográfiai változásokat mutatja a XIX. század második felétől:

56 3. táblázat: Hódoscsépány népessége a dualizmus idején Ev / fő 1857 1869 1880 1890 1900 1910 Ev / fő 486 591 590 690 965 1703 A változás mértéke + 21,40% + 146,81% A változás mértéke +250,41% . A helyi társadalom vertikális vizsgálatánál lényeges megemlíteni, hogy a Hangony és a Hódos völgye azon a határvonalon húzódik, amely felekezeti szempontból elkülöníti egymástól a Borsod és Gömör megyében a 16. század végére már megerősödő protestáns, valamint a tiszta római katolikus vallású falvakat (pl. Susa, Sajópüspöki, Sajóvelezd, Nekézseny, Dédes, illetve Hangony, Kissikátor, Domaháza, Arló, BorsodAlabán P., 2002. 32. Népmozgalom, 1913. 222.; ül. 1969. 76-77, 328-329. Forrás: Helységnévtár, 1996. 169. 309