A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején

A Hódos-patak mentén elterülő rétek egyben árterületek is, arányuk azonban csupán 5%. A legelők (15%) nagy része a Hódoscsépány-Somsálypusztai birtokosság legeltetési társulatának, valamint a Hódoscsépányi telkes gazdák legeltetési társulatának területeihez (összesen 124 kat. hold) tartozott; emellett Németh László és birtokostársai mintegy 88 holddal rendelkeztek. E határrészekre jellemző, hogy szántókat zártak körül többnyire szabálytalan alakzatban vagy beékelődtek azokba. A becslés alá került erdőparcellák aránya a legkisebb kiterjedésű; területük elhanyagolható, főként törpebirtok; korábbi visszaemlékezések azonban összefüggő erdőségről beszélnek Csépány határában. A helységen belül előforduló helyneveket részben Pesty Frigyes akadémiai tag gyűjtéséből ismerjük, akinek szervezésében 1864-ben kezdetét vette Magyarország helyneveinek gyűjtése. A hazai községek jegyzői „Utasítás"-ként kapták a Helytartótanácstól a hegyek, völgyek, egyes ingatlanok topográfiai neveinek és azok korábbi változatainak összeírását a kiküldött kérdőíveken, kiegészítve - ahol lehet - azok eredetének magyarázatával, értelmezésével. Forrásértéküket számunkra a mezőgazdasági területek hasznosításában (földrajzi meghatározás és művelési ág) azóta bekövetkezett módosulások összehasonlító vizsgálata teszi még értékesebbé. Pesty Frigyes a helynevek felsorolása mellett feltüntette az adott terület jellegét (szántó, mező, kaszáló, szőlős, irtvány, folyó, patak, vízmosás, berek, erdő stb.) is, amely a gazdálkodás módjának korabeli viszonyait tükrözi előttünk. A gyűjtés Borsod megyei adatait Tóth Péter levéltáros rendezte sajtó alá,

10 míg Ózd város - egykor önálló - településrészeinek vonatkozásait id. Dobosy László közölte korábban részben kéziratos," részben folytatásokban megjelent publikációiban.

12 Felhasználhatók továbbá azok a helybeliekkel készített interjúk, melyeket Földes László készített az 1966. évi néprajzi gyűjtőútja során.

1

' Az alábbiakban a fenti munkákra építve jellemezzük a hódoscsépányi helynevek forrásértékét. A Pesty-féle gyűjtés kérdőpontjainak egy részéhez nem érkezett válasz, a többi műveléságanként közli a helyneveket, beleértve közigazgatásilag Somsály és KisBolyok területét is. A közölt adatokat érdemes összevetni Dobosy későbbi - részben hasonló szempontok szerint végzett - gyűjtésével, melyekből jól kivehetők a csépányi határ természeti adottságai. Németh Gyula településtörténeti monográfiája az elnevezések csoportosítását két szempont alapján végezte el: a környezetre utaló helynevek (pl.: Mosóhíd: a Hódos-patak mentén, a kilúgozott vászonneműket itt mosták a helybeli aszszonyok) mellett külön értelmezte a nyelvjárásra utaló, nyelvészetileg elemezhetőket (pl. Hossó: a „horso", körtét jelentő szláv szóból származik; a név mögött az állt, hogy a területen régebben sok körtefa volt).

14 Számunkra leginkább a tér- és időbeli változások nyomon követése a legfontosabb, így a helynevek jelentőségét is eszerint próbáljuk néhány példán keresztül felvázolni. 10 Csépány vonatkozásában lásd: Tóth P., 1988. 77-78. " Dobosy L., 1970. 68-71., ül. Uö., 1980. 12 Dobosy L. 1983.90. 13 Földes L., 1966.6-7. 14 Németh Gy., 1996. 8. A név másik magyarázata szerint Hossót egy régen itt talált korsóról v. kossóról nevezték el (Dobosy L., 1970. 71.). 298