A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Rémiás Tibor: A négyesi Szepessy család uradalmi birtokai (A miskolci javak leírásával) Az 1836. évi összeírás tükrében

A jövedelmek először 4 egyenlő részre oszlottak: 1. Tököly 2. Szepességi 3. Szécsényi 4. Lóránfi (a vérek ide tartoztak!) ágak szerint. A Lóránfiak jövedelme további 3 egyenlő részre oszlott: 1. Bakos 2. Móré (a vérek ide tartoztak!) 3. Meszesy Lincák ágra. Végül a Móré ág illetősége ismét 16 felé osztatott: „tehát az 1/16 résznek a 3/5 része az összeírható úri véreké!" Ugyanakkor Csetnek és Dobsina mérő városok különböztek a többi uradalmi helységek jövedelmétől. Hiszen Csetnek mindössze 2 malom hasznát, a kortsmáktól pedig 16 frt 40 Xr. állandó summát adott, ellenben 7 kerülőt köteles volt az uradalomnak fizetni és tartani. Dobsina is mindössze fizetett az uradalomnak 229 V.Cz. frt.-okat, s egyebet semmit. Bezzeg a lakosok mindkét helyen: „szabad adást, és vevést gyakorolnak", „telkeiket állandó taksa fizetés mellett bírták." Az uradalomra nézve negatívumok: - Az erdők az egész uradalomban már ekkor régóta bírói zár alatt voltak. - A királyi kisebb hasznok néhol többet, máshol kevesebbet hoztak be. - „Az arányosságbeli per" az egész uradalomra nézve a gróf Andrásiak felperessége alatt már lefolyt, 's az most felsőbb megvizsgálásra várakozott. Mint a feljebbiekből látható tehát ezen uradalomból is kétféle jövedelmet vesznek „a tisztelt vérek" is: a) Közös jövedelemből = lásd a fenti példákat! (évi középjövedelem 178 Rf. 42 2/6 Xr.), b) Magános birtokokból = lásd a következő táblázatokat! (általában „tót helységekben lévén" tolmács volt Kováts János Nagy Szlabosi lakos, jobbágyuk volt, sokszor segédkezett a taksák beszedésénél is.) 265