A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Rémiás Tibor: A négyesi Szepessy család uradalmi birtokai (A miskolci javak leírásával) Az 1836. évi összeírás tükrében
A néhai Szepessy László úr által hátrahagyott, s úri maradékai által bírt minden fekvő javaknak évenkénti tiszta készpénz jövedelme (1836) A négyesi Szepessy birtokok neve Készpénz jövedelem Váltó Czédulában A négyesi Szepessy birtokok neve R. frt. Xr Velezd 1425 35 Vatta 2873 50 1/3 Tisza Oszlár 1880 45 4/5 Miskolcz 848 23 1/10 Szirma Bessenyő 384 10 Nyék és Ládháza 4141 19 l Á Vakarács 611 4i -y 4 Kis Tokaj 330 n v 2 Tállya és Szántó 386 40 Alacska és Múcsony 635 35 x / 2 Ecséd 11502 10 4/6 Bánréve 250 Összesen: 25270 22 9/10 Hozzá adván a Zsigmond féle javak tiszta jövedelmét 24153 25 74/240 Summa summárum, az egész massza jövedelme: 49423 48 5/24 A vagyon mindkét részről László gyermekeire szállt, mivel Zsigmond utód nélkül halt meg. Az örökösök Kassay István hiteles ügyészt, Borsod vármegye táblabíráját bízták meg a javak számbavételével és a tiszta jövedelmek kiszámításával. Kassay lelkiismeretesen, személyesen bejárta az uradalmi településeket, a helyszínen összeírta a birtokok tartozékait, s azt 197 oldalas vaskos kötetben (+ mellékletek) „adta tudtára mindeneknek a'kiknek illik", persze leginkább a megbízó örökösöknek, vagy ahogy Ő titulálta Őket: „a tisztelt úri véreknek". „Az öszveírási munkát kikészítvén, azt a többször tisztelt úri véreknek múlt 1834-ik esztendei Kisasszony hava (augusztus) közepe táján elejékbe terjesztettem." De kik is voltak a megbízók és hogyan változott a megbízás tartalma? A megbízók: • négyesi Szepessy László Borsod vármegye föszolgabírája, (felesége: Ragyolczi Csorna Terézia) 4 Az egyes uradalmi javakra lásd még a B.- A.- Z. Megyei Levéltárban (Miskolc) a négyesi Szepessy család iratai (Bm.L. XIII-14. 1-14 dob.) között: Berente (1376-1781, 1799-1863), Négyes (1845-51), Apostag (1844), Alacska (1852), Múcsony (1835-43), Vatta (1482-1780), Nyék és Vakarács (1750-1783, 1782-1810), Ecséd (1643-1786), Oszlár (1739-1788), Gesztely (1605-1771), Cselnek (1688-1780), hegyaljai birtokok (1598-1752), Miskolc, és környéki birtokok (1616-1780), Varbó és a kassai ház (1612-1744), Abaúj megyei birtokok (1548-17'52), felső-borsodi birtokok (1733-1784), Heves megyei birtokok (1737-1780), Bereg és Zemplén megyei birtokok (1654—1753), Rimaszombat (1721-31), vegyes birtokjogi iratok (1586-1781, 1838^18). Ugyanitt birtokjogi iratok: a négyesi malomról (1863-1879), végrendeletek (1791-1883), birtoköszszeírások és leltárak (1711-1827). Számadások: Diósgyőr (szőlő, 1783-1785), Miskolc és Nyék (1771), Szentmárton (1766-80), Berente (1783-1836), Homrogd (1781-84), Jánosd (1781-89), Ecséd (1795), Gégény (1738), Csetnek (1711), Berkesz (1738), Tarcal és Mád (1704), Tarcal és Bodrogkeresztúr (1707), Szikszó, Nemesbikk, Vámos, Besenyő, Szentpéter, Csaba. Számlák: kereskedőktől (1664-1816), építkezésekből (17381816), szabóktól (1812-14), gombkötőtől (1811-13), asztalostól (1810), kovácstól (1810-14), gyógyszerésztől (1775-1814), egyéb (1810), vegyes (17-19. század). Térképek és tervrajzok a 18-19. századból. 263