A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Dobrossy István: Görög, magyar, zsidó boltok és üzletek Miskolc belvárosában a 18-19. században

A hátsó épület térkialakítása és beosztása hasonló volt az előtte lévő épületéhez. A kiegyenlítésre benyújtott számlák összege 1288 forint, amelyeken felsorolták az egyes ott dolgozó mesterembereket is. A ház építője a Miskolcon más építkezéseiről is ismert Johannes Jung.

11 1782-ben Pattaki György építkezése miatt levélváltás történt a koronauradalom, a Kassai és a Pozsonyi Magyar Kamara között. A kereskedő 1782. június 8-án üzletházának építési terveit elkészíttette, s egyben felajánlotta, hogy 4 évi ingyenes bérlet fejében hajlandó a kereskedőüzletet saját költségén megépíttetni. Ezt követően évente 170 Ft bérletet fizetne, ha az uradalom korábbi jogaiban megtartja. A ház homlokzati és alaprajzát Johannes Michael Scheidler készítette, s az egykori Derék utca és Zárda utca sarkán a „Kapitányi szállások" mellett tervezték felépíteni. (Ez a mai színház épülete délkeleti sarkának felel meg.) A rajz szerint az egyetlen helyiségből álló boltnak utcára nyíló ajtaja és ablaka fölött esővédő fedél emelkedett, s a ház minden oldalra lejtő teteje zsindelyfedést kapott volna. Alapterülete 4x3 öl, vagyis 21-22 négyzetméter volt, ami a vastag oldalfalak ellenére sem nevezhető kicsinynek. Szőllősy Ferenc uradalmi intéző a „városrendező" szemével nézve a terveket, annak megépítését nem javasolta, írván: a kérelmezett helyen csak úgy férne el a kereskedőház, ha kiterjeszkedne a térre, vagyis a piac szerepét betöltő utcára, az pedig nem kívánatos, mert ott a hetivásárok alkalmával akadályt jelentene. A Kassai Kamara ezt az anyagot küldte tovább elvi jóváhagyásra Pozsonyba, s megjegyezte, hogy „rontaná a környező épületek összhangját, hacsak méreteit 4x3 ölről le nem vennék 3,1x2,l-re".

12 A kereskedőbolt további sorsát nem ismerjük, csupán annyi bizonyos, hogy a várt engedély nem érkezett meg. Az így is sokat mond, hogy az épület „kilógott" volna környezetéből, tehát mind nyugati, mind északi oldala be volt már építve. A déli és keleti oldalon pedig a hetipiacoknak helyet adó utcák húzódtak. Pattaki György erre a boltépítésre saját háza és üzletháza felépítése után kért engedélyt, tehát a volt Széchenyi u. 3. szám alatti, 1778-ra elkészült házának terheit ekkorra kipihente. Mivel egy kereskedőnek egy településen csakis egy „vállalkozása" lehetett, valószínű, másnak kívánta átadni. A Pattaki-tervek végleges elutasítása még nem történt meg, amikor ugyanerre a telekre, ugyanaz a tervező egy kisebb kereskedőbolt dokumentumait készíti el, csupán a megbízó, illetve a bérleti jogra várományos más. Az új terveket „Falk Löbell et comp. gebrider aus Misgoz" kereskedés nyújtja be azzal, hogy ez kisebb alapterületű épület, s ezért azt támogatja a katonai quartély parancsnoka, Fallet kapitány, de Szőllősy Ferenc diósgyőri uradalmi prefektus is. A héber feliratú, s pecséttel megerősített levél a következőket tartalmazza: "Alább írtt ez levelem által adva tudtára az kiknek illik, hogy én Tekintetes Cameralis Prefectus Szőllősy Ferentz úrral, azon Particulácska Dominális Föld iránt, melly az Piatz Utzán az nagyobbik Quartély-ház udvarának szegletén vagyon és melly mészárszéknek utóllyára az Domínium által csináltatott, meg egyeztem olly formán, hogy olly Nagyságú Szélességére és Hosszúságára mint az meg nevezett Mészárszék vala, kőből álló Botocskát, Bóthajtással és Sindellel provideálva fel építend az Domínium, 's hozzávaló belső fiókkal is meg lesz csinálva és vass ajtóra, tehát esztendőnként száz Rhénes forintokat ... le fogok fizetni."

13 A továbbiakban kiderül, hogy 1782 decemberében a diósgyőri provizor, amikor felküldi a bolt terveit mentegetőzik, 11 KomáromyJ., 1956. 76-77. 12 MOL. Kamara Dep. Oeconom. 1782. No 369. 3-4. 13 MOL. Kamara Dep. Oeconom. 1783. No. 1779. 23-25. (A jelzeteket vö. Nagy I.-F. Kiss E., 1995. 523-533.) 239