A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Hellebrandt Magdolna: Gesztely-Hernádkak-Nagypart helyszíne és régészeti leletei

díszített középborda két oldalán hosszú, lefelé tartó, kissé ívelő vonalkötegek futnak. Az edény hosszú nyakú, kannelurázott hasú, füles korsó. 1950-ben Gesztely és Hernádkak községek között új útszakasz épült mintegy 500 méter hosszan, 12 méter szélesen. A földet kitermelték, és a helyszíni szemlét végző Megay Géza településnyomokat rögzített (5. kép 1.). Az északi falban I-VL, azaz római számmal jelölte az objektumok profiljait K-Ny irányban. A déli falban K-Ny irányban 1-7. azaz arab számmal dokumentálta az objektumok metszeteit. ' A vastagon keretezettek árokszerüek, az északi és a déli falban is megtalálhatóak. Az objektumok mélysége 94-145 cm közötti volt, azonban a déli fal 3. számú objektumának 190 cm mélyen még nem érték el az alját. Az objektumok Megay szerint kevés bronzkori cserepet, agyagrögöt, faszénnyomot és töredékes állatcsontot tartalmaztak. A gödrök kisméretűek, átlag 70-122 cm szélességüek, csak a III. objektum jelentkezett a humuszban 205 cm szélesen. Kitöltésük erősen hamus volt. Az I. objektum (5. kép 2.) az északi és a déli falban is mutatkozott, tehát több mint 12 m hosszú, árokszerü. Apró, típustalan bronzkori kerámiatöredékeket, kagylókat és állatcsont szilánkokat gyűjtöttek belőle. A II. objektum (5. kép 3.) szintén árokszerü, a déli fal 2. objektumával egyezik. Lényegében a felső sötétbarna meddő humuszt találták az objektumban, melyet a sárga meddő agyagba ástak. A III. objektum 205 cm széles, 70 cm mély volt, s a sötétbarna humuszba ásták. Bronzkori cseréptöredékeket tartalmazott. A gödröt még 62 cm-t mélyítették, tehát 132 cm mélyen szélessége 116 cm lett. Ez utóbbi 62 cm-en erősen kiégett réteget figyelt meg Megay, faszénnyomokkal és bronzkori edény töredékekkel. A IV. profil megegyezik a déli 6. profiljával, szintén árokszerü, és apró agyagrögök voltak benne. Az V. profil megegyezik a déli fal 7. profiljával (5. kép 4.). Sötétbarna meddő humusz kitöltésű az objektum, melyet az altalaj sárga agyagrétegébe ástak. A VI. profil (5. kép 5.) nem árokszerü. A sötétbarna humusz 98 cm mélységig, azaz végig kitöltötte az objektumot, mely leletet nem tartalmazott. A déli fal 3. objektumát 146 cm mélységig ásták ki, és nem érték el az alját. Kevés bronzkori edénytöredéket és faszénnyomot tartalmazott. A déli fal 4. profilja (5. kép 6.) a jelenkori humuszréteg alatt mutatott egy objektumot, mely erősen kiégett agyagrögöket tartalmazott. A déli fal 5. profilja (5. kép 7.) lelet nélküli volt. Lényegében tehát árok- és objektumnyomokat dokumentált a leletmentést végző Megay Géza. Az objektumok rábontására, kibontására nem volt lehetősége. Az árkok és az objektumok összefüggést nem árulnak el, hiszen az északi fal VI. objektuma az árkokon kívül van, ha üres is, de ez nem mérvadó, hiszen a déli fal 5. objektuma is üres, az árkokon belül. A leletek aprók voltak, jellegtelenek, Megay kérdőjellel írta bronzkorinak. Bronzkori cserepek kerültek elő 1975-ben a Szőlők teteje dűlőben, mely a Hernád és a csanálosi út között, az ártér melletti meredek lejtőn van. Poroszkai Balázs hétvégi házának építésekor emberi csontokat, ló csontjait és egy gömbölyű hasú bögrét talált, melynek füle a peremből indul ki.

27 A csanálosi út felé eső területen a kukoricásban is 26 HOM A. 169-68. 27 HOM A. 1238-1975. Hellebrandt Magdolna leletmentése. 11