A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Hellebrandt Magdolna: Gesztely-Hernádkak-Nagypart helyszíne és régészeti leletei

Bóna István

14 Hernádkak leletanyagát időben A és B részre bontotta, és Hernádkak A-t párhuzamosította Füzesabony A-val, Hernádkak B-t párhuzamosította Megyaszó A és Füzesabony B-vel. Bóna abszolút időben

1

' kis eltolódással Kr. e. 1700-1400 közé tette a középső bronzkort az Alföld északi részén, így a Füzesabonyi kultúra korai és klasszikus időszakát és Hernádkak leleteit. Emily Schalk feldolgozta a leletanyagot,

16 azt a részt, ami a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és azt, amit Nagy-Britanniában, Cambridge-ban, az University Museum of Archaeology and Anthropology gyűjteményében őriznek. Hernádkak leletanyagát

17 időben tagolta 1.2. és 3 korai és késői szakaszra. Hernádkak 1. megfelel a Mozsolics szerinti B Ib-nek, azaz Tószeg A-nak. Hernádkak 2. megfelel a Mozsolics szerinti B II. elejének, azaz Tószeg B l-nek. Hernádkak 3 korai megfelel a Mozsolics szerinti B II második felének, azaz Tószeg B 2-nek, illetve Füzesabony A-nak. Hernádkak 3 késői időszak megfelel a Mozsolics szerinti B Illa elejének, azaz Tószeg C és Füzesabony B elejének. Emily Schalk szerint abszolút időben Kr. e. 2200-2000 között temetkeztek ide a bronzkorban. Kovács Tibor a Füzesabonyi kultúrát

19 a középső bronzkorba, azaz Kr. e. 17001400 közti időre datálta hazánkban. Mozsolics Amália közölte Tompa ásatásából a 39. sírt,

20 melynek anyagát a B III bronz depói között sorolta fel. A sírban, 195 cm mélységben egy férfi maradványai voltak, hossza 148 cm, tájolása Ny-K, azaz az arckoponyát D felé fordították. A temetéskor a fej elé egy lándzsahegyet fektettek, alá egy kőbaltát tettek, az áll alá egy bronzárat, a vállhoz egy aranygyöngyöt, a könyök mögé egy tálat helyeztek, s beletettek egy kisebb edényt, a lábhoz egy korsót illesztettek, e mellett találtak a feltáráskor spiráltöredéket, egy poncolt árat és tüt. Mozsolics Amália szerint a B III. fokozat végén a háttérben már megerősített telepek voltak. A következő történeti korban a Halomsíros kultúra népe telepedett meg a Füzesabonyi kultúra területén, és nagyon sok helyi elemet vittek tovább.

21 Hernádkakról tudunk még sírleletből egy spiráltekercsről (3. kép 5.). Szórványleletként került elő egy lekerekített markolatlemezü hosszú tőr (3. kép 1.), mely Kassára (Kosice) került. A tőrt Kemenczei Tibor közölte,

23 típusa szerint a 3. variációba tette, s megjegyezte, hogy Magyarországon ez a periódus a középső bronzkori kultúrák klasszikus időszaka. Emily Schalk megemlítette,

24 hogy 1939-ben, tehát Tompa ásatása után is került elő sírlelet. A Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában található egy noteszlap,

25 melyen Horváth Imre tanító vázolt egy tőrt és egy korsót (4. kép). A tőr lekerekített markolatú négy szegecslyukkal, ezek alatt két sorban 5-5 sraffozott háromszög látható, majd a "BónaL, 1975. 151. 15 Bóna /., 1992. 40-41. Zeittabelle. 16 Schalk, E., 1992.24. 17 Schalk, E., 1992. 77. melléklet. 222. 18 Schalk, E., 1992. 232. 19 Kovács T., 1977. 80-81. Időrendi táblázat. 20 Mozsolics A., 1967. 141. 21 Mozsolics A., 1967. 123. 22 Dávid, W., 2002. 262. t. 2., analógiája 261. t. 4.; Kovács T., 1975.10-11.4. 20. sír.; Kovács T., 1992. 62. kép.; Koós J., 1989. 37-38., 1.4. kép. 23 Kemenczei T., 1988. 13-14. 3. t. 27. 24 Schalk, E. 1992.24. 25 MNM A. 40.H.I. 9