A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár: dr. Székely Albert

ott lefényképezett érem egyik oldalán egy Arpádkorabeli sisakkal ellátott vitéz látható, másik oldalán pedig ősi héber betűkkel ez a mondat: „Ne legyen neked idegen Istened énelőttem." Ez az 1200-1300 éves, mai ötpengő nagyságú érem az egyik bizonyítéka annak, hogy honfoglaló magyar elődeinkkel együtt kazár vitézek is jöttek be az országba. Ezt az érmet a budapesti zsidó múzeumnak ajándékoztam, amelyről annak idején a külföldi lapok is megemlékeztek. A Várhegy titka megérdemli a legnagyobb figyelmet!" Ide tartozik még, hogy a Borovszky-monográfiában (1905) „Az egyházak szervezete és közigazgatása" fejezetben Az izraelita hitközségek című összefoglalást is ő írta igen igényesen. Vannak elévülhetetlen érdemei Székely Albertnek az iskolaügy terén is. Ugyanis elsősorban neki köszönhető a Sátoraljaújhelyben ma is létező és prosperáló Közgazdasági Szakközépiskola elődintézményének, a Felsőkereskedelmi Iskolának a létrehozása. Az I. világháborút megelőző években, a helyi gazdasági élet fellendülése idején vetődött fel egy gyakorlati irányú, a kereskedőváros és környéke igényeit kielégítő iskolatípus iránti szükséglet. Ezt dr. Székely Albert és Kardos Ignác terjesztették elő különböző fórumokon. Újhely város képviselő-testülete végül 1911-ben döntött a kereskedelmi iskola létrehozásáról. Az első évfolyamra beiratkozott 50 tanulónak közel 2/3 része volt zsidó származású. Ugye, kicsit megmosolyogtató, legalábbis furcsán hangzik egy „fajtiszta" zsidó ember tollából olyanokat olvasni, mint: „ vérbeli Arpádházi királyaink" „állandóan harcban állottunk barbár idegenekkel, tatárral, törökkel, akik pusztították templomainkat, századokig járom alatt tartották őseinket" „a Habsburgok érdeke az volt, hogy elfelejtessék velünk ősi dicsőségünket" „állandóan tartsuk ébren a kegyelet és a hazafiság érzését elődeink személyei és tettei iránt" „tartsukfenn ezt a szegény ezer éves hazát" „már magyar nyelvünket is elrabolják" „állandó hazafias munkákkal, állandó kultúrfölényünkkel kell hatni" stb. Valóban kissé megmosolyogtató, de inkább tragikus, mert Székely Albert - mint látjuk és látni fogjuk - életével igazolta, hogy mindezeket komolyan gondolta. Több példával is szemléltethetjük ezt. 1916. február 4-én a Felsőmagyarországi Hírlap közli Gárdos Mór izraelita népiskolai igazgató levelét. Előzménye az, hogy elismerően megírta az újság, miszerint az igazgató tanító úr megjelent a városháza katonai ügyosztályán s bejelentette, hogy bár megilletné, de a katonai szolgálat alól való felmentését nem kéri, s mihelyt azt a korosztályt behívják, melybe ő, mint 43-50 év közötti besorozott népfelkelő tartozik, tényleges szolgálatra bevonulni óhajt. A tanító úr elhárítja magától a dicséretet, s elmondja, hogy jeles példaadói voltak e cselekedetében. „ Tudomásom szerint ugyanis - írja Gárdos Mór - Beregszászy István kir. tanácsos, tanfelügyelő úr és dr. Székely Albert urak, bár túlkorúak ahhoz, hogy a törvény értelmében népfelkelői szolgálatra behívhatok lennének, mégis önként jelentkeztek harctéri szolgálatra. Nem lehetetlen, hogy rajtok kívül mások is. Társadalmunk mindkét említett, kimagasló tagja elöljáróm. Egyik a tanügyi téren, a másik mint az önkéntes polgárőrség helyettes parancsnoka." (Megjegyzem, hogy a háború után Székely Albert ezért a II. osztályú polgári hadiérem tulajdonosa lett.) Volt szerepe Székely Albertnek az 1918/1919-es eseményekben is. 1918. november 4-én a Sátoraljaújhelyen megalakult Nemzeti Tanács tagjává választották. A Nemzeti Tanács azonban rövid időn belül elveszítette jelentőségét, a tényleges hatalom a későbbi 752