A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fischl Klára: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell települése

Az 1966-os ásatáson elkülönített táltípusok közül csak egyet nem találhatunk meg az itt bemutatott leletanyagban, az ívelt nyakú, kihajló peremű, profilált vállú, mély gömbös hasú tálat, mely formájában a hatvani ízlésvilághoz áll közel. A tálak tárgyalását a halsütő tálak csoportjával zárjuk, melyek kisebb-nagyobb méretű darabjaiból tizenegy került beleltározásra.

23 FAZÉK Az általános fazéktípus a nyújtott hordó testű fazék, egyenes peremmel, gyakran egyenes, vagy enyhén ívelt nyakkal (2. kép 4),

24 illetve enyhén kihajló peremmel, ritkábban kihajló peremmel és gömbölyűbb haskiképzéssel.

25 Felülete lehet fésüzött vagy söprűzött, esetleg díszítetlen. Peremük gyakran ujj- vagy körömbenyomással díszített, alatta sokszor ül különféle formájú bütyök. A kihajló peremű, ívelt nyakú, profilált vállú, hordó testű fazék, mely seprűdíszes, és vállán általában apró bütyök ülnek párban (7. kép 7)

26 korai jellegzetesség. Hatvani (Hatvan-Strázsahegy, KALICZ 1968, Taf. XCIII/14-15) és nagyrévi (NagyrévZsidóhalom, CSÁNYI-TÁRNOKI 1992, 177, Kat. 30) környezetből ismerjük párhuzamaikat. Feltehetően az anyaggyűjtés jellege miatt nincsenek meg az 1966-os ásatás folyamán elkülönített egyéb fazéktípusok. Ilyen a mély gömbszelet, pereme alatt két szalagfüllel. A kihajló peremű, íves nyakú, gömbös hasú, profilált vállú, vállán vagy hasán szalagfüllel ellátott a hazai szakirodalomban tálfazék néven ismertté vált típus. A szintén kihajló peremű, ívelt nyakú, éles vállú, csonkakúpos testű, tulajdonképpen nagy tálforma és a hordó testű, ívelt nyakú, enyhén kihajló peremű, egyik oldalán peremből induló fülű fazék. Ez utóbbi miniatűr változata ismert csak az 1930-as leletanyagból (5. kép 5). Fazekak, amforák és tálak oldalát is díszítették oly módon, hogy íves bekarcolt vonallal választották el a simított részt a fésűzöttől.

27 A formához pontosan nem sorolható oldaltöredékek között egy textildíszeset kell még megemlíteni, melyen a textildíszes rész alatt durvított a felület. A háztartási edényeknél maradva több, különböző formájú szűrőt is elkülöníthetünk a leletanyagban. A behúzott peremű, gömbszelet alakú szűrő, felső harmadán füllel

28 mellett a kihajló peremű, ívelt nyakú, gömbös hasú bögre formájú szűrőedény és az egyenes peremű, gömbszelet alakú szűrőedény (6. kép 2) is megtalálható. Az általános formájú parázsborító (6. kép 4)

30 mellett hét darab hálónehezék is bekerült a múzeumba. Az 1966-os ásatás anyagában oly nagy mennyiségben képviselt hordozható tűzhelyek töredékei mellett egyet sem találunk az 1930-as ásatási anyagban. Feltehetőleg durva kivitelük miatt nem tartottak számot érdeklődésre. Bekerült a múzeumba azonban két, mintás tapaszdarab (9. kép 2-3). Hasonlót ismerünk Tiszafüred-Asotthalomról is 22 A több mint 5000 beleltározott tárgyból azonban itt is csak 10 töredéket soroltunk ehhez a formához. 23 53.410.13-18, 53.410.38, 53.410.86, 53.410.187-188, 53.410.219 24 53. 410.95, 53.410.177 25 53.410.176 26 53.410.97 (KALICZ 1968, Taf. LXX/15) 27 53.410.97 28 53.410.64 29 53.410.63 30 Számos hasonló ismert a füzesabonyi és a gyulavarsándi kultúrák területéről: Füzesabony-Öregdomb (SZATHMARI 1990, 38-39. tábla), Békés (BÓNA 1975, Taf. 146/10), Bakonszeg-Kádárdomb (MÁTHÉ 1988, Pl. 14/9), Jászdózsa-Kápolnahalom (STANCZIK 1988, 63. t. 1). 73