A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Liszek Zsuzsa: A Borsod Megyei Repülő Klub története 1934-2004

A BORSOD MEGYEI REPÜLŐ KLUB TÖRTÉNETE 1934-2004 LISZEK ZSUZSA A repülés kezdeti kísérletei, korai fejlődése Az emberek feltételezhetően már az ősidőktől kezdve irigyelték a madarakat, mert azok képesek átszelni Földünk hatalmas levegőtengerét. A magasba emelkedés álmát az írott történelem kezdeteitől nyomon követhetjük. Kr. e. 3500-ból származik az a pénzérme, melyen Babilónia királya egy sas hátán repül. A korai források között említhetjük az időszámítás előtti kínai mondavilágot; az antik görög mitológia történeteit (pl. a Daidalosz és Ikarosz repüléséről szóló mítoszt

2

); de a vallási könyveket (pl. a Bibliái, mely szintén említést tesz Jézus felhők közé jutásáról

3

) is. A meseirodalomból ismerjük a seprűjükön repülő boszorkányokat; de más hősök is képesek repülve legyőzni a távolságokat, így például a magyar népmese-irodalomban Tündérszép Ilona és Árgyélus történetét említhetjük;

4 vagy a keleti mesevilágban Aladdint. A tudományos és technikai fejlődés, valamint a kísérletek, újítások írásbeli rögzítése következtében az ember saját maga is kísérletet tett a repülésre, és ez irányú tapasztalatait megosztotta az utókorral. Az első próbálkozások során még a madarak repülési technikáját próbálták lemásolni. Bátor, vakmerő vagy inkább bolondos vállalkozó sérülését, akár halálát okozta az az elképzelés, hogy úgy repülhetnek, mint a madarak vagy a denevérek. A középkori krónikák beszámolnak a „toronyugrók" történeteiről, akik különböző magasságokból vetették le magukat a szegényesen összetákolt szárnyak segítségében bízva. Az első komoly gondolatokat Leonardo da Vinci

5 fogalmazta meg. Kéziratai hoszszú ideig nem kerültek a nyilvánosság elé, pedig sok anyagot tartalmaztak a madarak és a denevérek repüléséről. Emberi erővel hajtott repülőeszközök leírásait és rajzait is megtalálhatjuk közöttük, túlnyomórészt „ornithopter"-ekét (csapkodó szárnyú repülőeszköz). Az ejtőernyő működési elvének megfogalmazásában kiemelkedő szerepet játszott a magyar származású Verancsics Fausztusz. 1617-ben Olaszországban megjelent Machinae novae című munkájában megrajzolta és meghatározta a használható ejtőernyő lényegét. A fizikai felfedezéseknek köszönhetően belátták, hogy az ember ereje a repüléshez nem elég. Rájöttek, hogy repülésre alkalmas gépeket kell építeni. A megfelelő motor azonban még nem állt rendelkezésre. A feltalálók kezdetben a levegőnél könnyebb szerkezetekkel kísérleteztek. 1 http://www.flightl O0.org/history/timeline.cfm ?period=pre-1700s 2 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/vallas/mitologi/html/03 3 http://biblia.hit.hu/ - Szent Pál Akadémia - Lukács Evangéliuma 24. fejezet 4 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/illyes/77nepm/html/26 5 Philip Jarret: A repülés története - Magyarországon kiadta: Panemex Kft. és Grafo Kft. Budapest, 2001. 8. 6 Top Gun - 1999. február - Simon László: A magyar ejtőernyőzés története I. 52. 729