A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - É. Kovács László: Egy angol lady, akiből magyar honleány lett. Emléklapok vitéz Vásony Sándorné Ayshford Wood Florence életéről

EGY ANGOL LADY, AKIBŐL MAGYAR HONLEÁNY LETT Emléklapok vitéz Vásony Sándorné Ayshford Wood Florence életéről É. KOVÁCS LÁSZLÓ Mottó: Lánykoromban, mikor a birtokunkon lovagoltam, egyszerre hallottam ezt a szózatot: Neked egy messze, különös országba kell elmenned, s hősnek kell lenned! Bevezető Dél-Gömör négy kis falujában - Keleméren, Gömörszölősön, Zádorfalván és Serényfalván - 1933-1943 között működött a vitéz Vásony Sándorné született Ayshford Wood Florence angol származású hölgy által létrehozott Búzavirág Falugárda gyermekifjúsági jóléti és kulturális szervezet. Vásonyné misszióját 1943-ban, tízéves működés után betiltották. Gyűjtőmunkámat megnehezítette, hogy a szervezet írásos emlékei és felszerelési tárgyai a betiltás során eltűntek. Ezek egy részét összeszedték, a többit őrzőik semmisítették meg. A hatóság írásos anyaga Gömör vármegye egykori székhelye, Rimaszombat levéltárában maradt. Az ottani átszervezés közben később továbbvitték, nyoma veszett. írásos anyag hiányában leginkább a Búzavirág Falugárda volt tagjainak emlékezéseire kellett támaszkodnom. Közülük olyanokat kívántam megszólaltatni, akik a falusi szervezetekben Vásonyné kijelölt tisztségviselői voltak. Másrészt pedig olyanokat, akiket képesnek ítéltem arra, hogy Vásonyné gyermek-ifjúsági szervezetének jóléti, pedagógiai és kulturális jelentőségét értő módon, tárgyilagosan elemezzék. Nyilvánvaló volt, hogy ezekről széles körben elfogadható, egyértelmű értékelést hat évtized múltával sem lehet adni.

1 Vásonyné bemutatását Kosztolányi Dezső egy vele készült interjúban így kezdi: Ilyen jelenségekkel csak Dickens idilli regényeiben lehet találkozni... Minden megpróbáltatás és viszontagság után is egyensúlyozott, derült kedély. (Ember és világ Pesti Hírlap, 1931.) Sajnálatos, hogy a hátralevő éveiben is sok megpróbáltatást kellett elszenvednie. Vásonyné - akinek egész életútját a társadalom szolgálata és a jótett hatotta át -, közéletünk akkori vezetőitől (egyre megy, hogy nyugati, a későbbiek a keleti orientáció megzavarodott, szélsőséges hívei voltak) nemhogy tiszteletet, megbecsülést kapott volna. Ellenkezőleg, ezektől olyan sok zaklatást, testi és lelki szenvedést kellett eltűrnie, ami végleg elűzte arcáról a Kosztolányi által megfestett mosolyt és derűt. 1 1987-ben egy 30 oldalas dolgozatot írtam a Búzavirág Falugárdáról, főképp az említett, régen volt tagok visszatekintése felhasználásával. Ezt követően is igyekeztem a szervezetről és annak létrehozójáról minden elérhető információt, adatot megszerezni. Jelentős, hézagpótló anyagot kaptam az Országos Széchenyi Könyvtár Lap és Kézirattárától. Bővült, 13-ra nőtt azok száma is, akik emlékezéseiket írásban megküldték. Köztük az is, aki a szervezet betiltását szorgalmazó személy kilétét is felfedte. Kegyelettel említem Jakab Sándort (Poroszló, 1920. Budapest, 1992.), aki a Vásony család felkutatásában, és egyéb források feltárásában fáradozva volt a segítségemre. 705