A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A regéci vár környékének módosult gazdálkodása a 20. századig

A szántóföld Mogyoróska környékén két nagy tömböt képezett a telekszerkezetben. Az első nyomás az tulajdonképpen a belső kertekhez kapcsolódó Kertalja- és Csonkás-dűlőben volt megtalálható, míg a második nyomás a Kert-mellett, a Hosszú-földek, Répás-földek, illetve a Köblös-földek területeire terjedt ki. Ezen kívül kenderföldek voltak a Hosszú-földektől délre, illetve a Kun-hegyen.

63 Az erdőtelkes településekkel szemben más szerkezetűek az Abaúj-Hegyalja községei, mint Fony, Hejce. 1895-ben az erdőterület nagysága Fonyban ugyanakkora, valamivel több, mint az erdőtelkes településeknél, viszont szántó és kert többszöröse a hegyvidéki településekének. Ez részben annak köszönhető, hogy Fony mintegy átmenetet képezett a síkság és a hegyvidék között, így itt viszonylag magas maradt az erdősültség nagysága. Viszont, ha a százalékos elosztást is megfigyeljük, akkor azért érzékelhető az erdőtelkes települések fölénye. Ott majdnem mindig nagyobb az erdősültség aránya (5. sz. táblázat). Hejcén még simább a helyzet, ugyanis erdeje alig van (pontosabban ekkor nincs), viszont szántóban és kertben bővelkedik a terület. A szőlők aránya majdnem megegyezik, de ez leginkább a Fonyt és Hejcét sújtó filoxéravésznek köszönhető, egyedül Hejcén volt egy kevéske. Míg a rétek hegyvidéki nagyobb aránya (Mogyoróskának és Regéének együtt kétszer annyi rétje volt ekkor, mint a két abaúj-hegyaljai településnek) nemcsak arra enged következtetni, hogy ott rosszabb a talaj minősége, hanem arra is, hogy inkább az állattartásra rendezkedtek be az itt élő emberek. 5. táblázat: A települések birtokainak megoszlása %-barl Ev Község Szántó Kert Szőlő Rét Legelő Erdő Egyéb 1895 Fony 16,1 0,8 4 4,95 70,3 3,85 1895 Hejce 67,9 1,9 4,7 0,06 14,8 10,64 1895 Mogy. 9,4 1,1 5,8 3,2 75,9 4,6 1895 Regéc 6,3 0,3 7,1 2,6 82,9 08 1935 Fony 17,7 0,9 0,7 4.4 10 62,9 7337 1935 Hejce 76,1 2,1 5,4 8,3 1648 1935 Mogy. 11,3 1,2 0,03 6,5 3,3 76 1,67 1935 Regéc 7,5 0,5 8,4 2,6 80,25 4856 1965 Fony 15,5 0,9 0,9 0,9 9 70,7 6964 1965 Hejce 75,6 4,4 3,6 0,1 11,5 0,1 1647 1965 Mogy. 12,6 1,7 2,5 18,3 62,6 2,3 1965 Regéc 7,9 0,6 0,02 3,3 9,3 78 4737 1935-re Fonyban az erdőterület aránya erősen csökkent, míg a szántó, a kert és a rét aránya nőtt, újra visszatértek a vidéken a szőlőtermesztéshez. De ami a legszembeötlőbb, hogy a legelők aránya több mint a kétszeresére nőtt. Tehát a számarányok alapján olybá tűnik, hogy a településen a mezőgazdaságnak az állattenyésztési ágazata került előtérbe. Ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le ekkorra Hejcén. Itt ugyanis nőtt a szántó, a kert és a szőlő területe, és csökkent az egyébként sem nagyarányú rét (ez gyakorlatilag megszűnt), illetve legelő. Erdejük továbbra sem volt. Itt pedig a mezőgazdaságnak inkább a földművelés, kertművelés ágazata hódított. 1965-re Fonyban valamelyest nőtt az erdők, illetve a szőlők száma. Erőteljesen csökkent viszont a szántó, rétek és legelők, valamint kevésbé a kerteké.

65 Itt tehát igenFrisnyákS., 1995/2,134. Adatok Varga G.-né, 1970. alapján. 699