A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A regéci vár környékének módosult gazdálkodása a 20. századig

3. táblázat: A lakosság felekezeti megoszlása (fő)' Fony Hejce Mogyoróska Regéc Evangélikus 8 2 Görög katolikus 98 10 287 Református 453 378 3 87 Római katolikus 727 756 12 211 Zsidó 20 18 8 7 Mogyoróskán valószínűleg a korábbi ruszin betelepítésnek köszönhetően megemelkedett a lélekszám. Ezt a felekezeti megoszlás is hűen tükrözte: Fényes Elek összeírásakor (1851-ben) római katolikus 12, református 3, zsidó 8, görög katolikus 287 fő.

56 Tehát összesen mintegy 310-en. Érdekes, hogy Fényes Elek összeírása alapján a másik erdőtelkes településen, Regécen valamivel kevesebben éltek (305-en). Ez volt az egyetlen időszak, amikor nem Mogyoróskán éltek a legkevesebben. Viszont a regéci medence nyugati kapujában fekvő Fonyban ekkor már jóval meghaladták az ezres lélekszámot (1306-an éltek). Ebben a településben sem a pápisták voltak többségben, ugyanis 1034 református élt itt. A negyedik vizsgált településen, Hejcén is már meghaladták az ezres lélekszámot 1136 lakossal. Legnagyobb részük katolikus volt 756-an, de viszonylag sok híve volt a reformációnak, 378-an (2-es, illetve 3-as táblázat). Tehát a központi hegyvidéken, mint Fényes Elek adatai is bizonyítják, a népesség homogénebb volt az egyházi hovatartozást tekintve. A legnépesebb település a kiegyezést követően, 1869-ben Fony volt 1136 lakossal. A másik három falu lélekszáma nem érte el az ezer főt. Sőt a két hegyvidéki település népessége együtt sem érte el Hejce 969-es létszámát. A továbbiakban is megmaradt a Fony, Hejce, Regéc, Mogyoróska népességsorrend a vizsgált korszakban. Viszont az érdekes, hogy Fony és Hejce lakossága nagy arányban csökkent a dualizmus első felében. Ez leginkább a szőlőtermelőket ekkor sújtó filoxéravész hatásának tekinthető. (Ennek köszönhető, hogy több történelmi borvidék mellett az abaúj-hegyaljai borvidék is teljesen eltűnt Magyarország térképéről.) Ellenben a hegyvidéki falvaknál Regéc lélekszáma stagnált (csak nagyon kicsit csökkent), míg Mogyoróska lélekszáma nőtt. Ez részben annak köszönhető, hogy ekkor egy viszonylag békés és konszolidált időszak volt az Osztrák-Magyar Monarchia keretein belül, részben annak, hogy a mogyoróskai és regéci lakosok fakitermelésére épült regéci üveggyár és telkibányai porcelán-, később kőedénygyár ekkor még javában működött. A hegyvidéki falvak gyarapodása még kitartott egészen az 1930-as évekig, noha ekkor már jó ideje sem az üveggyár, sem a kőedénygyár nem működött. Az Abaúj-Hegyaljához tartozó két településen a dualizmus válságperiódusában és az első világháború után már kezdett nőni a lakosság létszáma. Ez azt jelzi, hogy a fonyiak és hejceiek találtak alternatívát a szőlőtermesztésből és borkészítésből származó jövedelmek, bevételek pótlására. A következő évtizedek érdekessége az volt, hogy amíg az abaúj-hegyaljai települések egyikén, majd másikán csökkent a lakosság létszáma, addig a hegyvidéki településeken nőtt a lélekszám. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a háborús gazdálkodás miatt esetleg megnőtt a kereslet az erdőgazdálkodás termékei iránt, illetve a háborút követő kényszerű gazdasági helyzet hatott ki így a népességre. A következő időszakban pedig már megmutatkozott a rendszer erőAdatok Fényes E., 1851. alapján. Fényes E., 1851. III., 110. Fényes E., 1851. III., 284. 697