A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Tóth Edina: Bükki kerámiaedény restaurálása

RESTAURÁLÁS Tisztítás A tisztítást kézmeleg vízzel, puha szőrű kefével, különösen a törésfelületekre figyelve végeztem. 1. kép. Tisztított, ragasztott kerámia Összeállítás, ragasztás A darabokat összeválogattam, majd krétával megjelöltem. Az edény összeállítását a peremétől volt célszerű elkezdeni, mivel a fenekénél nem volt elég nagy illeszkedési rész, így nem állt meg a talpán. A ragasztást PVB (polivinil-butirál) denaturált szeszes oldatával, meleg eljárással végeztem az ismert gyakorlat szerint. A ragasztás előnye, hogy bármikor szétszedhető és újra javítható az adott tárgy, vagyis az eljárás reverzibilis. A törésfelületek helyén a ragasztófoltokat oldószerrel letöröltem. Kiegészítés Különböző színű földfestékek hozzáadásával kikevertem az edény színének megfelelő gipszet, majd színpróbát végeztem. Miután elértem a megfelelő színt, a gipszcsészében tej föl sűrűségű gipszet kevertem. Kinyújtottam a plasztilint az edény falvastagságának megfelelően. Az edény ép oldalának belső felületéről negatívot vettem, és ezt a negatívot a legnagyobb hiányhoz helyeztem. A kiegészítés az edény hiányától függően több részletben történt. A hiányt határoló törésfelületeket bevizeztem, majd felhordtam rá a bekevert gipszet. Kötés után megfaragtam a kiegészítéseket, majd száradás után csiszolóvászonnal finomítottam a felületet. A kiegészítések után hígabb gipsszel a darabok illeszkedésénél lévő apróbb réseket fugáztam ki. 688