A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szabó Irén: „Álljunk illően, álljunk félelemmel!” Az állás, ülés és térdelés szokásai a magyarországi görög katolikus vallásgyakorlatban

jelenik meg, többnyire az egyéni bünbanatgyakorlas és töredelem kifejezésére. A böjti időszakban gyakrabban megfigyelhető a térdeplő testtartás. A nagyböjti időszak kiemelkedő szokása volt sokfelé a keresztút)arás vagy stációjárás. A nyíracsádi görög katolikusok stációjárását Magyari Márta jegyezte le. „Minden héten szerdán és pénteken (böjtös napok) összegyűltek a temető kapujánál, imakönyvvel, gyertyával a kézben. A temetőnél kezdték el a stációkat mondani, s mire felértek a görög templomhoz, addigra elvégezték, útközben minden állomásnál letérdeltek. Ez a szokás az 1940-es évekig élt, ekkor hatóságilag megtiltották."

59 A térdeplés szokása máig általános gyakorlat a szentsírtisztelethez kapcsolódóan. „Nyírábrányban és Almosdon letérdepelnek a sír előtt és mindenki magában imádkozik. »Odatérdepeltünk a szentsírhoz, hát mindenkinek van kérnivalója is, meg megköszönni valója is.«"

60 Ugyanezt az ájtatossági formát figyeltem meg Alsóregmecen, ahol a sírbatételi szertartás után, elsősorban a nők páronként magukat beosztva imádkoznak a szentsírnál úgy, hogy a sír két oldalánál térdepelnek. E gesztus ikonográfiái hasonmását Roskovits Ignác imakönyvében közölt képen találtam meg.

61 Mikóházán térdeplőt helyeznek a szentsír elé, és a templomba belépők először ott imádkoznak, és csak utána ülnek a helyükre. Az ünnepekhez kapcsolódó családi közös imának is része lehet a térdeplés. A karácsonyi vacsorához kapcsolódóan lejegyzett gyakorlat a következő: „A szentvacsora Tornahorvátiban este hat óra után kezdődött, a család letérdepelve közösen elimádkozta az Úrangyalát."

62 Irotán hasonlóképpen a vacsora térdepelve elmondott közös imával kezdődött.

63 A nyilvános helyen végzett egyéni imának is lehet ez a formája. Különösen búcsújáró helyeken figyelhető meg, hogy a szent hely valamilyen kitüntetett pontján, egy keresztnél, szentkép előtt, forrásnál térdepelve mondja ki-ki a maga imádságát. Az otthoni, egyéni imaéletben a térdeplés a gyermekek imára nevelésének volt szerves része. Különösen az esti imádság formája volt ez, hogy a gyerekeket a szobában lévő kereszt vagy szentkép vagy egyszerűen csak az ágy elé térdepeltették, és úgy mondták el együtt az esti imádságot. Térden csúszás A térdeplés vezeklést, bűnbánatot kifejező gesztusának felfokozott formája a térden csúszás. A vezeklésnek ilyen formában történő kifejezésére már az ókori Rómából vannak adatok. Caesar térden csúszva ment fel a Capitolium lépcsőin, amikor Fortuna templománál eltört győzelmi szekerének a tengelye. 4 A katolikus világban számtalan olyan zarándokhely van, ahol máig él ez a gesztusforma. Altöttingben a zarándokok, ha imáikat különös buzgalommal és odaadással akarják elmondani, akkor a kegykápolnát térden csúszva járják körbe. A római katolikusok legnevesebb bűnbánati zarándokhelye a római Santa Scala. A hagyomány szerint Jézus ezeken a lépcsőkön ment Pilátus hivatalába. Rómában a hívő katolikusok igyekeznek minden évben egyszer vezeklésként ezt az utat térden csúszva végigjárni. Nyugat-Európa több templomában például a paviai Szent Mihály dómban, Franciaországban Chartres, Amiens, Reims katedrálisaiban vannak olyan labirintushoz hasonló mozaikok a padlón, amelyek eredetileg a bűnök és az élet 59 Magyari 1992. 142. 60 Uo. 96. 61 Roskovits 1873. 276. L. Forrásjegyzék 1. tétel. 62 Uo. 41. 63 Uo. 44. 64

0/iwl948. 357. 674