A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fischl Klára: Ároktő-Dongóhalom bronzkori tell települése

bütyökdísszel tagolása az általános. Ezzel ellentétben az 1. kép 6-os bögrén ferde vonalcsoportokat láthatunk lencsében ülő apró bütyökkel. 2. Kihajló peremű, rövid ívelt vagy cilindrikus nyakú, nyomott gömbös hasú bögre. (1. kép 4-5; 4. kép 5, 5. kép 3; 6). A fent említett függőleges vonalazás, kannelurázás és lencsében ülő apró bütyök látható az 1. kép 5-ös rajzán is, mely a legkésőbbi leletekkel mutat rokonságot. Bodrogszerdahelyről ismert több ilyen díszü darab (POLLA J960, Taf. X. 4-5; Taf. XXXIV. 3). Kannelurázás helyett bekarcolással alakították ki a függőleges osztást az 1. kép 4. és az 5. kép 3-as ábrán látható bögréken is. Ez utóbbi pontos párhuzama Gelejen került elő (KEMENCZEI 1979, Taf. XIII. 3). A füzesabonyi telep II. és I. szintjének bögréire jellemző a tárgyalt függőlegesen vésett vonaldísz, ponttal, bütyökkel és hosszanti bordával, illetve a félkörösen árkolt bütyökdísz, továbbá itt jelennek meg a korsók kicsinyített bögre alakú változatai (SZATHMARI 1990, 73). Ilyen a fülének és nyakának bekarcolt vonalkötegeivel, illetve a fül alatti összekötőmintával a korsók díszítése felé mutató, méretei miatt bögreként besorolt edény (4. kép 5). Szintén a nyomottgömbös hasú típus variánsa a hasán két vízszintes bordával hangsúlyozott bögre (2. kép 2). Párhuzamai többek közt a pusztaszikszói, a geleji (KŐSZEGI 1968, Taf. XV. 7, 9.; KEMENCZEI 1979, Taf. XIX. 1) és a mezőcsáti temetőkből (KOÓS 1991, 4. kép 3) kerültek elő. Gyakoribb változata, amikor a bordát rovátkolással tagolják: (Gelej: KEMENCZEI 1979; X Taf. 1.8; Taf. III. 1; Taf. IX.2; Taf. XVII. 3; Taf. XVIII.5; XIX. 1; Taf. XXI. 4, 7, Taf. XXIV. 1; Pusztaszikszó: KŐSZEGI 1968, Taf. XV.2; XVIII.8). Ez a forma a füzesabonyi telep III. szintjén jelenik meg (SZATHMARI 1990, 65). A 2. típus alacsony, széles szájú változata (4. kép 2), arányait tekintve már-már kis tálnak tekinthető. A kihajló peremű, hosszú, cilindrikus nyakú, nyomottgömbös hasú, kis talpkarikán álló bögre (1. kép 3), melynek füle a peremet és a hasat íveli át a bodrogszerdahelyi temető korsóinak vezértípusához hasonló forma, de a has díszítése itt eltérő. Kissé eltérő formájú, de azonos mintakincsü korsó került elő a tiszafüredi temető B 80-as sírjából koszideri korú tűvel keletezve és a B 112-es klasszikus füzesabonyi korú sírból (KOVÁCS 1982, 296, Abb. 4. 4; Abb. 6. 6). Talp nélküli változata a jászdózsai teli III., koszideri korú települési szintjéből származik. Stanczik Ilona e darabot a késő füzesabonyi körbe helyezi (STANCZIK 1988, 49, 59. t. 2). Ez a bögre a legfiatalabb korú kerámialelet az itt bemutatott együttesben. A füzesabonyi kultúra egyik vezető korsóformájának kisméretű változata a kihajló peremű, ívelt nyakú, gömbös hasú bögre, melynél a nyak és a has átmenete folyamatos (5. kép 4). Hasonló díszítéssel alacsonyabb, széles szájú változata látható a 4. kép 4-es ábráján. KORSÓ Feltűnő, hogy az 1930-ban begyűjtött anyagban csak egy korsótípus figyelhető meg: az enyhén kihajló peremű, ívelt nyakú, gömbös hasú forma, folyamatos nyak-has átmenettel. Díszítetlen változata

6 mellett, a leggyakoribb a hasán spirálbütykös variáció (2. kép 1-3 ), de előkerült elnyújtott bekarcolt cikcakkmintával díszített változat is, a "53.410.220 7 53.410.68 64