A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Cseri Miklós-Kemecsi Lajos: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegysége

A rnádi dézsmaház - másolat — Néprajzos: Sári Zsolt Építész: Bálint János-Karádi Zoltán A teraszos szőlőhegyre vezető út melletti kiszélesedő kőburkolatos részen - a telepítési tervnek megfelelően - a mádi dézsmaház eredeti épületét szerettük volna megszerezni, de az áldatlan tulajdoni viszonyok és a helyi hatóságok nehézkessége miatt kénytelenek vagyunk ezt is másolatban elkészíteni (19. kép). A mádi „Hóhérház" vagy más nevén „Akasztóház" 1720 előtt épült, és elsősorban az urasági természetbeni járadékok (bor, gabona) tárolására szolgált. A kétszintes kőépület a római katolikus temetőkápolna oldalánál, a volt mezőváros északkeleti részében található, a temető közvetlen szomszédságában. Az épület a földszinten szoba-konyha-kamra beosztású, az emeleten eredetileg egyterű gabonaraktár volt. A konyhai szabadkémény előtt látható egy hasáb alakú pince veremmel. Az épület vastag rönkfából készített gerendafödémes, torokgerendás nyeregtetejét fazsindely fedte. Rövidebb oldalán szénafelhányó nyílás látható. A dézsmaház helyiségeiben a tájegység társadalom- és gazdaságtörténetével foglalkozó állandó kiállítás lesz látható. Itt kap helyet a görög, zsidó borkereskedők működését bemutató tárlat és a nemesi származású külső szőlőbirtokosok emlékanyaga is. Külön kiállítási egységben lesz látható az eredeti mádi épületek bontása során feltárt korabeli restaurált kerámiaanyag (20. kép). A gyöngyösi Szent Donát-szobor (11/13) - másolat A Felföldi mezőváros épületcsoport háromszögletű teréről kivezető, a szőlőhegyi teraszok felé vivő út mellé tervezett védőszent szobra eredeti helyén is külterületen, Gyöngyös-Szurdokparton állt. A szobor a szőlőhegyek 18. századi védőszentkultuszában kiemelkedő szerepet játszó Szent Donátot jeleníti meg (21. kép). Az 1759-ben állított szobor négyzet alaprajzú talapzatán dombormű és vésett felirat látható. A dombormű a vihar és jégeső elhárításáért könyörgő Donátot ábrázolja. A talapzaton hengeres, sima törzsű ión oszlop áll. Az oszlopfő fölé Donát álló alakos, római légionárius ruhájú szobra került. A római katolikusok számára a szobor kultuszhely volt. Az időjárási viszontagságok (fagy, jégeső, vihar) és szőlőbetegségek elkerülése, megelőzése érdekében itt imádkoztak. Az objektum típusában és megformálásában a 18. század közepi mezővárosi emlékoszlopok, kőszobrok kvalitásos, „népies barokk" sorába tartozik. A tájegységben a jelenleg Gyöngyösön álló szobor hiteles műtárgymásolatát helyezzük el. A mezővárosi hegyi szőlőkultúra épített környezete és termőhelye A tájegységből kivezető fölső út felett kőből szárazon rakott teraszrendszer segítségével a filoxéravész előtti művelési módokat és szőlőfajtákat kívánjuk bemutatni. A földgátak, mihroteraszok egy méter magasságban, két méter padkaszélességgel, többnyire csak egy szőlősorral épültek. Ezeknek vizét a rétegvonalakra merőleges kőgátak vagy mezsgyesorok vezették el. A kőgátak, kőteraszok építése nagyobb összefüggő szőlőhegyek jellemzője. A felmért és a mai terephez igazodóan öt terasz kialakításával számolunk. Helyi bányakőből, kitermelt görgetegkőből, patakkőből „szárazon", „összefaragva" (egy oldalán levésve) szárazon, ritkábban agyagtömítéssel összeillesztve építjük meg a teraszokat. 639