A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Cseri Miklós-Kemecsi Lajos: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegysége

egyetemben. Velük lakik Gál Miklós helvét vallású, évi bérrel rendelkező kocsis is. Az alsó szinten kocsmát üzemeltettek, emellett fuvarozással, szőlőműveléssel és borkészítéssel foglalkoztak. Erdőbénye társadalmának jellegzetes alakjai voltak azok a gazdák, akik a szőlőművelés mellett fuvarozással és kézművesiparral foglalkoztak. A két legjellegzetesebb foglalkozási ág, a kádár és kőfaragó tevékenységből az erdőbényei portán az utóbbi eszközanyagát, munkafolyamatait és termékeit mutatjuk be (10. kép). A megjelenített szituáció az, amikor a legidősebb fiú katona, távol van, s a következő fiú éppen készül vissza az újhelyi gimnáziumba és kollégiumba. Az apa a kocsis bérlővel közösen a színben lévő kocsit készíti elő, rajta az újhelyi vásárba szánt kőitatókkal. Az erdőbényei kőfaragók munkái távoli településeken is igen kedveltek voltak. A bútorok (főleg újhelyi asztalos munka) és az eszközök a paraszti és mezővárosi polgári tárgykultúra sajátos ötvözetét mutatják be. A mádi kereskedőház (II/5) - eredeti Néprajzos: Sabján Tibor Építész: Karádi Zoltán Az 1770 körül épült szarufás-torokgerendás, nyeregtetős, cserépfedésű, kő oromfalas lakóház hátsó része 1860 körül épült. Az épület kőkeretes ablakai és ajtajai, valamint jellegzetes vaslemez borítású szárnyai igényes mezővárosi iparosmunkáról vallanak. A telek tartozéka a présházlejárattal szemben ásott kőbéléses, boronakávás kút (11. kép). Az L alakú épület utcai oldalán csehsüveg-boltozatos bolt, szoba, konyha helyiségek követik egymást. A további két deszkafödémes szoba után a dongaboltozatos hátsó konyha és kamra áll. Az alsó szinten középen falpillérrel megosztott présház, jobbra keresztboltozatos raktárak, balra dongaboltozatos bortároló pince található. Eredetileg a két konyha szabadkéményei alatt két középkemence volt, a szobákban kívülfütős zöld és barna cserépkályhák álltak. A 19. század közepe táján, az épület második építési periódusában az első szabadkéményes konyhát leburkolták, melegkonyhává alakították át. A középkemencét elbontották, de a két szomszédos szoba táblás kályhái, illetve a második konyha tüzelőberendezése megmaradt. Ez a melegkonyhás időszak az 1880-90-es időszakban alakult ki, így a berendezés is ezt a korszakot idézi. A történeti adatoknak megfelelően a ház első részét egy zsidó kereskedőcsalád bérli, akik a boltot is működtetik. Lakáskultúrájuk a módosabb mezővárosi polgárok életvitelét tükrözi. A hátsó traktusban szerényebb életvitel zajlik. Tulajdonképpen itt laknak a ház tulajdonosai - egy mádi iparoscsalád -, akik a hagyományokhoz erősebben köthető életnívón élnek. A búza-, bor- és hordókereskedelemből élő család életmódját bemutató enteriőr (az első traktus) berendezésekor 1850 körül készült bútorokból (ágy, bölcső, szekrények, asztal és székek) hiteles szobabelsőt tárunk a látogatók elé. A konjunkturális időszakokat kihasználó vállalkozó szellemiségű mezővárosi polgár otthonában a bútordivat alakulását is bemutatjuk. A keményfa bútorok mellett már megjelennek a városias tálaló, tárolóbútorok is. A hátsó lakás berendezése még közelebbi hasonlóságot mutat a falusias berendezésekkel (12. kép). A nagyszámú látogatóközönség kiszolgálása érdekében a pinceszinten állandó melegkonyhás étterem működik majd. A bolt a 19. század második fele vegyes-szatócsboltját igyekszik hitelesen rekonstruálni. A gyöngyösi polgárház (II/6) - eredeti Néprajzos: Bíró Friderika Építész: Búzás Miklós A teljes szélességében és hosszában beépített szalagtelken L alaprajzzal épül meg az 1981ben lebontott eredeti gyöngyösi épület. A földszintes ház utcai része alápincézett. A pince bejárata 633