A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Sümegi György: „Ideje már másként érezni és gondolkodni” Levelek Lükő Gábornak 2. (1932-33, 1937, 1947)

kedves Lükő, én még mindig agglegény maradtam, mert nincs bátorságom lekötni magam, vagy jobban mondva, hogy magamhoz kössek valakit. Gratulálok és szerencsét! Várom híreidet. Szeretettel Harry 19. Constantin M. Bráiloiu Genf, 1947. VII. 2. Kedves Lükő, képzeld, hogy megindított leveled, melyből látom, hogy annyi év elteltével sem felejtettél el engem, sem minket valamennyiünket románokat. Én megőriztem jóbaráti emlékedet s boldog volnék, ha mihamarább láthatnálak. Mondhatom neked, hogy annyi más bajom közt sokat szenvedtem itt Genfben, látva, hogy örültek egyes fejükvesztett magyarok Bukarest szétrombolásának és egyes ostoba románok Budapest szétrombolásának. Adná az Úristen, hogy ennyi sok szerencsétlenség után legalább megértenék mindkét félről, hogy ideje már másként érezni és gondolkozni! Ebből bizonyosan megértetted, hogy örömmel veszem, akárminek is akarsz megtenni magyarromán társaságodban. Megkaptam a folyóiratot

30 és a köteteket, s igen köszönöm őket. Talán egyszer én is adok valamit a „kétnyelvű" gyűjteményedbe. Sok sikert kívánok munkádhoz és örülök, hogy nem vesztetted el a román folklór iránti szeretetedet. Ami engem illet, nem kell aggódnod az én „hivatalos" helyzetem miatt. Nem tudom, mit mondhatott neked egy és más, de megnyugtathatlak, hogy tanulmányi szabadságon vagyok itt külföldön és a minisztérium teljes jóváhagyásával, miután követségi tanácsos voltam a múlt év nyaráig. Éppen most értesülök, hogy Bukarestben levelező tagjává választott a (Tudományos) Akadémia és azóta is állandóan foglalkoznak velem. A doiná-ról szóló előadásomat nem publikáltam és nem is tudom kinyomatni, amíg távol leszek a gyűjteménytől (Arhivat) és a (gramafon)lemczektől. Ami hazatérésemet illeti, sajnálom, hogy nagy vágyakozásom ellenére, amely állandóan gyötör, még nem indulhatok haza. Sok dolgom van még itt, (ahol, talán, tudod, megalapítottam a Népzene Nemzetközi Archívumot) és be kell fejeznem őket, mielőtt hazatérek. Egyébként most nem is tudnék ott úgy dolgozni, ahogy kell, nem készíthetve felvételeket anyag és felszerelés hiányában. Nagyon sajnálom, hogy Magyarország egyike azon kevés országoknak, melyek semmit sem küldtek a Népzene Nemzetközi Archívumának, pedig milyen sok értékes anyaguk van! Láttam Lajthát és Kodályt és beszéltem is mindkettejükkel, de mindeddig nem érkezett semmi sem. Kodállyal beszéltem Bartók gyűjteményeiről is. Azt mondta, minden épségben maradt. Itt Genfben pedig van egy Dincsér

31 nevű úr, aki azt mondta nekem, hogy az egész anyagnak egyik másolata az ő őrizetében van Budapesten. Remélem, hogy hamarosan írsz nekem. Addig is teljes szeretettel maradok régi barátod Conts. M. Bráiloiu "

9 Lükő Gábor 1936 decemberében a Pázmány Péter Tudományegyetemen tett doktori szigorlatot (fő tárgy: etnográfia, melléktárgyak: Kelet-Európa története és román nyelv), és ezidőtt házasodott össze Gulyás Jolánnal. így került sógorságba Németh László barátjával, a kitűnő költő, műfordító Gulyás Pállal. 30 Lükő a debreceni Magyar-Román Társaságnak a szerkesztésében megjelenő Keleti kapu című folyóirat számo(ka)t, valamint A Nap lakodalma. Román népballadák. [The wedding feast of the Sun. Románián folk ballads. Kétnyelvű. Válogatta, nyersfordításait készítette, szerkesztette és Mag hó alatt címen kísérő tanulmányát írta: Lükő Gábor. Ford.: Komjáthy István. Debrecen, 1947.] című könyvet küldhette. Esetleg még a Magyar lélek formái című (Bp., 1942) könyvét. 31 Dincsér Oszkár (1911-1977) népzenekutató, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője. A második világháború végén Svájcba került, ahol könyvtárosként dolgozott (1944-1977). 620